Gazdaság

Varga Mihály: A magyar gazdaságtörténet legnagyobb GDP-növekedése valósult meg

Tavaly a magyar gazdaság 7,1 százalékkal nőtt, ezzel a magyar gazdaságtörténet legnagyobb éves növekedése lett a 2021-es - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Varga Mihály: A magyar gazdaságtörténet legnagyobb GDP-növekedése valósult meg
Az elmúlt 30 év legnagyobb gazdasági növekedése valósult meg, mutatott rá a pénzügyminiszter
Fotó: Facebook/Varga Mihály

A tárcavezető a reggel megjelent statisztikát kommentálva kiemelte: az adatok két dolgot mindenképpen mutatnak, egyrészt bebizonyosodott, hogy eredményes az adócsökkentésre, a családok és a vállalkozások támogatására, valamint a beruházásokra épülő gazdaságpolitika. Ezek gyors visszaépülést tesznek lehetővé egy válság után is - mondta.
Rámutatott: uniós összevetésben kiemelkedő teljesítményt tett a magyar gazdaság 2021-ben. Idén a tárca szerint 5,9 százalék lehet a növekedés - jelezte.

A kiváló eredményt sajátos módon kommentálta Varga Mihály pénzügyminiszter legfrissebb Facebook-bejegyzésében, hozzátéve azt is, hogy az elmúlt 30 év legnagyobb gazdasági növekedése valósult meg tavaly.

Objektum doboz

Azzal, hogy a kormány nem a megszorítások politikáját választotta, elkerülte a visszaesést, emelte ki Varga, hozzátéve: a támogató gazdaságpolitikával, a beruházások ösztönzésével lehetőséget teremtettek arra, hogy újraindítsák a gazdaságot, és "egyfajta lépéselőnnyel jöjjünk ki a válságból" - fogalmazott. A GDP tavalyi növekedése meghaladja a várakozásokat, erre a növekedésre kevesen számtottak - mondta.

A negyedéves összevetés is kedvező számokat mutat: mivel tavaly a 3. és 4. negyedév között is 2,1 százalékos volt a bővülés, az adatok alapján ez már a 6. negyedév, ami növekedést mutat. Több mint másfél éve tart a magyar gazdaság növekedési fázisa, azaz tartós ismertetése szerint. Már a járvány előtti időszak gazdasági teljesítményét is meg tudta haladni a magyar gazdaság, 3,4 százalékkal - húzta alá.

Minden ágazat jól teljesített, egyedül a mezőgazdaság nem, a kedvezőtlen időjárás miatt - mondta.

Rendkívüli év volt a tavalyi, amikor mintegy 15 ezer milliárd forintnyi beruházás valósult meg a magyar gazdaságban. Kedvezőnek nevezte, hogy a magyar az egyik legmagasabb beruházási ráta az unóban. Az alkatrészhiány ellenére jól teljesített az ipar, 9,6 százalékkal nőtt, ahogy a hozzá kapcsolódó építőipar is, 13 százalékkal bővült.

Kitért arra, hogy az infokommunikáció és a turizmus egyaránt közel 20 százalékkal nőttek tavaly, ez is jó jel a belföldi fogyasztás alakulására. A foglalkoztatási adatok kedvezőek, egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben. A bruttó keresetek megduplázódtak az elmúlt 10 évben, ez szintén a sikeres újraindítást jelzi.

A kiskereskedelmi forgalomra a bérek növekedése és a rekordszintű foglalkoztatás kedvezően hatott, tavaly 3,5 százalékkal bővült az ágazat. Így azt a klasszikus kérdést megválaszolva, hogy mit éreznek ebből az emberek, azt lehet mondani, hogy többet tudnak vásárolni, fogyasztani és költeni az üzletekben - mondta, hozzátéve: a támogatások pedig az adóhatóságnak és a kincstárnak köszönhetően megérkeztek az emberekhez, így a 13. havi nyugdíj és a családi adóvisszatérítés is, a 25 év alattiak pedig adómentességet élveznek.

Az idei évről kijelentette: van ok az óvatos optimizmusra. Ha ez a kormány kap lehetőséget áprilisban a folytatásra, akkor folytatódhat Magyarországon az eddigi gazdaságpolitika, azaz az adócsökkentéseket, a beruházásokat és a családokat támogató politika. Közlése szerint optimizmusra ad okot 2022-ben az, hogy a globális alkatrészhiány csillapodni látszik, arra számítanak, hogy a járműgyártás területén működő vállalkozások is egyre nagyobb teljesítményt nyújtanak majd. Az elmúlt 1,5-2 évben megvalósult kapacitásbővítő beruházások pedig termőre fordulnak, az oltakozások miatt a járvány eközben mérséklődhet, ez pedig kedvező a nemzetközi turizmusra is.

Mint mondta, az újraindítás gyorsaságához kellett az előző évtized, a gazdasági kockázatokat jelentősen csökkentették, közben erősítve a növekedési faktorokat - húzta alá, hozzátéve: a válságkezelés módja most más volt, mint a 2008-2009-es válság éveiben. Most nem a megszorítások politikáját alkalmazta a kormány, mint az előző baloldali kormányok az adóemelésekkel, elbocsátásokkal. Most saját erőből küzdötték le ezt a 1,5-2 éves időszakot - mondta. Miközben most világszinten kétszer akkora volt a visszaesés, mégis több mint 7 százalékos növekedéssel jött ki a válságból az ország, ellentétben azzal, hogy 2008-2009-et követően mínusz 6,6 százalék visszaesést mértek - tette hozzá.

A KSH részletes adatokat közölt

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2021-ben 7,1 százalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva, 2019-hez mérten 2,1 százalékkal nőtt - közölte kedden a KSH.

A múlt év negyedik negyedévében a nyers adatok szerint 7,2, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 7,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest 2,1 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint. A növekedéshez leginkább a piaci szolgáltatások járultak hozzá.

2019. negyedik negyedévéhez mérve 4 százalékkal nőtt GDP a nyers adatok alapján.

A 2020-as évben a nyers adat szerint 4,7 százalékos, a naptárhatástól illetve egyéb egyszeri és rendkívüli tényezőktől megszűrt és az uniós összevetésben is használt adatok szerint 4,9 százalékkal csökkent a GDP.

A KSH megjegyezte, a Covid19-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a gazdasági környezetben olyan, gyors változásokat okozott, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak, emiatt a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a későbbi revíziók nagyságát.

A jövőre kivetített dinamikára építő úgynevezett évesített index 8,6 százalékos növekedést jelez a tavalyi negyedik negyedévben. Az amerikai tájékoztatási gyakorlatban régóta közölt évesített index azt mutatja meg, hogy mekkora lenne az éves változás, ha az előző negyedévhez viszonyított volumenváltozás négy negyedévig folytatódna.

A tavalyi negyedik negyedévi és éves GDP részletes adatait március 2-án közli a KSH.

Kapcsolódó írásaink