Többrétű intézkedések a jobb életszínvonalért

A 2010 utáni időszakban kiemelt kormányzati cél lett a munkaalapú társadalom megteremtése, segélyezés helyett a munkahelyteremtés került a középpontba. A bő egy évtized alatt csaknem egymillió munkahely jött létre. Kijelenthető, hogy 2010 óta az elérhető jövedelmek, juttatások összege jelentősen megnövekedett. Az is, hogy 107 hónapja töretlenül nő az átlagbér. Ennek bruttó összege 2010 és 2021 novembere között (ami jelenleg az elérhető legfrissebb adat) több mint megduplázódott, 138 százalékkal nőtt 482 400 forintra.

Szalai Piroska, a KINCS munkaerőpiaci szakértője a napokban lapunk megkeresésére arról beszélt, a 4,7 millió körüli összes foglalkoztatottból 4,077 millió fő volt alkalmazott, a többiek önfoglalkoztató vállalkozók. Tavaly a foglalkoztatottak közül csaknem 245 ezren kerestek minimálbért, de összesen körülbelül kétmillió magyar visz többet haza az emelés miatt – közölte a szakértő.

A minimálbér emelése kapcsán közvetve érintett ugyanis minden olyan munkakörben dolgozó, akinek valamilyen egyéb jövedelemelemét, juttatását a minimálbér alapján számolják ki. Ilyenek például a gyed (ideértve a nagyszülői és diplomás gyedet is) maximális összegére vagy a táppénz maximumára jogosultak, a gyodban részesülők, az álláskeresési járadékot kapó munkanélküliek, a tanulószerződéssel dolgozó diákok, a mezőgazdasági idénymunkát végzők és az őstermelők – magyarázta Szalai Piroska. Így értendő a kormány azon állítása, hogy a minimálbér-emelés kétmillió magyar állampolgárt érinthet akkor, amikor 2021-ben csupán 245 ezren dolgoztak minimálbéren – tette hozzá a szakértő.

„Fontos megjegyezni ezek mellett, hogy az elmúlt húsz évben, amikor a baloldal kormányzott, a minimálbér mindösszesen annyival növekedett, ami nem érte el a háztartások összjövedelme mediánjának az emelkedését, a jobboldali kormányok alatt viszont már a medián összjövedelem növekedését meghaladó mértékben emelkedett a minimálbér” – hangsúlyozta Szalai Piroska.

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára nemrégiben emlékeztetett, a járvány miatt jelentős forrásokkal célzott munkaerőpiaci támogatási programokat indított a kormány, köztük munkahelymegtartásra, munkahelyteremtésre. Összefoglalóan pedig elmondható, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2010 első negyedéve és 2021 harmadik negyedéve között Magyarországon a 15 és 74 év közöttiek köré­ben a munkanélküliségi ráta 10,9 százalékról 3,9 százalékra csökkent. Ez a hét százalékpontos mérséklődés azt jelenti, hogy ezen időszak alatt a munkanélküliség arányaiban 64 százalékkal csökkent.

A növekvő ellátási összegek jól mutatják, hogy a polgári kormány kiáll a családok támogatása, a családi értékek védelme mellett. Zsigó Róbert családokért felelős államtitkár a napokban közölte: bő egy évtized alatt több mint három és fél szeresére, 3500 milliárd forintra növelte a polgári kormány a családtámogatásokra fordítható költségvetési összeget, ami a GDP 6,2 százaléka.

Ha a béreket nézzük, megállapítható, hogy a fizetések növekedése jelentős mértékben múlta felül a kiválasztott termékek árának változását, így a „relatív jövedelmi helyzet” javult 2010 óta. Ehhez járult hozzá a rezsicsökkentés és később az árak maximalizálása.

A nettó átlagbérből ugyanazon termékből jelentősen többet tudott megvenni az egyén. A sertéscomb esetében a növekedés 89 százalékot, az őrölt kávé esetében 86 százalékot, a szárazkolbász esetében 97 százalékot ért el a megvásárolható mennyiség növekedése 2010-hez képest.

Az árstop kapcsán megírtuk, május 1-ig hét alapvető élelmiszerre árstopot vezetett be a kormány és ezek ára nem lehet magasabb, mint amennyi tavaly október 15-én volt. Amennyiben ez az ár kedvezményes, akciós volt, akkor a kedvezményes értékesítés előtti árat kell alkalmazni, ha ez valamilyen okból nem megállapítható akkor kell alkalmazni a KSH honlapján 2021 októberére közzétett átlagos fogyasztó árakat. Ez az intézkedés főleg az időseknek és a kisgyerekes családoknak kedvez.

A vagyoni helyzet javulásának köszönhetően az egyes egyének, családok előre lépése abban is tetten érhető, hogy Magyarországon egyre többeknek van autója.

A KSH adatai szerint a személygépkocsik száma 2010-ben 2 984 063 darabot tett ki, 2020-ban pedig 3 920 799 darabot, ez 31 százalékos állomány-bővülés.

Fontos intézkedés még a rezsicsökkentés, a Századvég ezzel kapcsolatos elemzése szerint a rezsicsökkentés intézménye 2013 óta 2600 milliárd forintot spórolt a magyar családoknak. Ismert tény a közműhátralékok csökkenése és az is, hogy amíg Európában drágul az energia, addig idehaza a földgáz és a villamosenergia ára változatlan
és az is marad.