Gazdaság

Árrögzítések az infláció fékezéséért

A rezsicsökkentés miatt továbbra is jogszabályban rögzített díjszabás garantálja az alacsony energiaárakat

A járvány okozta gazdasági hatások és a drasztikusan elszállt európai energiaárak miatt egész Európában rekordokat dönt az infláció, ami az Európai Bizottság előrejelzése szerint még tovább nő. Bár az áremelkedés Magyarországra is begyűrűzik, azonban a kormány egyedülálló intézkedésekkel emeli a jövedelmeket – ismertette pénteki sajtóközleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Árrögzítések az infláció fékezéséért
Árstop nélkül harminc–ötven forinttal is többe kerülne most az üzemanyag
Fotó: MH

A baloldal kormányzása alatt, hasonló helyzetben semmilyen intézkedés nem védte a magyar családokat. Mint kiderült, a Gyurcsány-korszakban a nyolcszázalékos infláció mellett megszorításokat hajtottak végre: emelték a rezsit, az élelmiszerek áfáját, elvettek egyhavi nyugdíjat és családtámogatásokat, csökkentették a közszféra béreit, magukra hagyták a devizahiteleseket, semmi sem védte őket a megemelkedő banki törlesztőrészletektől.

Kifejtették: a rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar emberek jogszabályban rögzített áron kapják az áramot és a gázt. Így a magyar lakosság védett a világpiacon kialakult áremelkedésekkel szemben, és továbbra is Európa legalacsonyabb energiaárait fizeti.

Továbbá februártól életbe lépett az élelmiszerárstop is. A kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a csirkefarhát és a 2,8 százalékos UHT-tehéntej legfeljebb a tavaly október 15-i árakon forgalmazható. Megírtuk, az intézkedés különösen a gyermekes családokat és az időseket védi.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium sajtóközleményé­ben hozzátették: tavaly november 15-étől életben van a benzinár-stop is. A kormány a nem prémium benzin és a gázolaj literenkénti árát 480 forintos felső határral rögzítette. Jelenleg a benzin literenkénti átlagára az árstop nélkül hozzávetőlegesen 510, a gázolajé pedig 530 forint lenne.

Főként az élelmiszerek, kisebb részben az iparcikkek és a piaci szolgáltatások árindexének növekedése nyomán januárban az inflá­ció fél százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. A maginfláció egy százalékponttal nőtt, amihez mindhárom termékcsoport áremelkedésének gyorsulása hozzájárult – állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) januári inflációs adataihoz fűzött kommentárjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB), miszerint a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a mai adat fényében arra számítunk, hogy az MNB kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hónapokban. A várakozások szerint a jegybanknak még ennél is erősebb szigorítást kell végrehajtania, hogy 2023-ban elérhető legyen a háromszázalékos inflációs cél.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője lapunknak küldött kommentárjában elmondta: a következő hónapokban a bázishatások miatt már mérséklődhet az infláció, azonban a nemzetközi hatások következtében messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett.

Befagyasztotta az üzemanyagárakat a szerb kormány

Rögzítette az üzemanyagárakat a következő egy hónapra a szerb kormány, hogy féken tartsa az inflációt – közölte a Vecernje Novosti a kormány döntését pénteken. Az élelmiszerárstop mellett a szerb kormány csütörtök késő este egy újabb döntést hozott, miszerint az eurodízel ára nem haladhatja meg a 179 dinárt (538,8 forint), míg a 95-ös oktánszámú benziné az 171 dinárt (514,7 forint).

A kormány közleménye szerint az utóbbi időben jelentősen nőtt az üzemanyagok ára, és emiatt más termékek és szolgáltatások is megdrágultak. A kabinet célja az emberek életszínvonalának a megőrzése, ezért az üzemanyagárak befagyasztására volt szükség – magyarázták. Szerbiában decemberben az éves infláció 7,9 százalékos volt, ami jelentősen meghaladja a központi bank által előírt háromszázalékos inflációs célt, amelytől mindkét irányban másfél százalékkal lehet eltérni. A januári inflációs adatokat február 22-én közli a statisztikai hivatal.
(JA)

Kapcsolódó írásaink