Optimizmusra adnak okot az otthonteremtő támogatások

Az előzetes várakozásoknak megfelelő forgalmi élénküléssel és – némi meglepetésre – egyértelmű árnövekedéssel zárhatta a tavalyi évet a lakáspiac, amit a vártnál enyhébb járványhatás, az állami támogatások, a kamatemelések ellenére is még kedvező hitelkörnyezet és az év végével erősödő inflációs félelmek tápláltak. A kilátások 2022-ben összességé­ben optimizmusra adnak okot, amelyet a támogatási rendszer egyes elemeinek várható kivezetése is alátámaszt, és az új építésű ingatlanok iránti keresletnövekedés miatt tovább emelkedhetnek a lakásárak is – állapították meg az OTP Csoport szakértői tegnapi, évindító sajtórendezvényükön.

Kifejtették, a lakáspiac teljesítményét a 2021 januárjában bevezetett számos új otthonteremtési támogatási elem is pozitívan befolyásolta, majd az év végéhez közeledve az erősödő inflációs félelmek és a továbbra is kedvezőnek számító hitellehetőségek is a kereslet növekedésének kedveztek. Ezek együttes hatására a tavalyi évet tekintve két számjegyű – az első három negyedéves előzetes adatok alapján reálértéken is 11 százalék körüli – árnövekedés volt tapasztalható, de ez nem magyar sajátosság, hiszen Európa-szerte jellemző volt az ilyen irányú ármozgás. Az új építésű lakások piacán tapasztalható drágulást a kereslet élénkülése, a szűkülő kivitelezési kapacitások és a költségek drasztikus emelkedése, majd az ősztől elérhető Zöld Otthon Program is alapvetően befolyásolta.

Az OTP Csoport szakértői egyetértenek abban, hogy 2022 ingatlanpiaci kilátásai jók, év végéig nem azonosítható olyan jelentős kockázat, ami biztosan fordulóra késztetné a jelenleg pozitív irányú piaci mutatókat. A forgalom további növekedése az otthonteremtési támogatások közelgő véghatárideje miatt is egyértelműnek látszik. Az új lakások áremelkedése valószínűleg a használt lakások piacán is éreztetni fogja hatását.

Elhangzott még, hogy a falusi csokot feltűnően sokan igényelték az észak-magyarországi régióban, de tavaly, amikor további kétszáz települést vettek fel a listára, négy Budapest agglomerációjába tartozó település – Perbál, Sződ, Tök, Pilisszentkereszt – is azon községek közé került, ahol ez a támogatási forma elérhetővé vált.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője lapunk kérdésére elmondta, a rozsdaövezetek hasznosítása önmagában alapvetően nem új elem az ingatlanpiacon. Az önkormányzatok több helyen szigorították a beépítés feltételeit, óvoda, gyógyszertár, orvosi rendelő létesítéséhez kötik az építési engedélyt, és a beruházók is azokat a területeket keresik, amelyek a meglévő lakóterületek közvetlen közelében találhatóak, kapcsolódnak a meglévőkhöz, használják, bővítik az infrastruktúrát. Ilyen lehet például a tömegközlekedési vonalak meghosszabbítása, ezt követően pedig a hasznosított területek felértékelődnek, bekerülnek a város vérkeringésébe. Valkó Dávid szólt arról is, vannak még feltáratlan területek, ezeknek szóba jöhet a kulturális, múzeumi célú hasznosítása is.

Az egyedülállóak számára is elérhető Zöld Otthon Programról azt mondta, ez a konstrukció jól kapcsolódik a már beépített környékek hasznosításához. Erre példák lehetnek Budapest külvárosi területei, ahol házak épültek, épülhetnek, de a vidéki agglomerációs területekre is igaz ugyanez. Az elemző úgy véli, a tavalyi évben az elérhető otthonteremtési támogatási elemek sokszínűsége, kombinálhatósága segítette ezek minél teljesebb körű kihasználását, és ahogy már többször megírtuk, összességükben az ingatlanpiacra kedvező hatást gyakoroltak.

Az adatok szerint 17 százalékkal nőtt a lakáspiaci forgalom a tavaly január–szeptember közötti időszakban – derült ki a Duna House tegnapi sajtóközleményéből. Kiemelték: a keresletélénkülés hozta magával az áremelkedést is, a legnagyobb mértékben a budapesti agglomerációban és a Balaton környékén, de a megyeszékhelyeken is átlag feletti ütemben drágultak a lakások. Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője szerint 2021 után az idei év is új lendületet hozhat az ingatlanpiacra. Az aktív érdeklődést továbbra is elsősorban a vidéki nagyvárosokban, illetve a fővárosi agglomerációban látja a társaság: így például a külső agglomerációs gyűrűn elhelyezkedő településeken, ahol jelentős volt a településfejlesztés – magyarázta. (JA)