Gazdaság
Hatékonyak voltak tavaly a békéltető eljárások
A szolgáltatások terén a távközlésiek álltak a tavalyi toplista élén, másodikak voltak a közüzemi szolgáltatások, a „dobogóra” még az építőipari ügyek fértek fel
Az esetek több mint 19 százaléka az érintett vállalkozás és a vevő megegyezésével zárult. Az eljárásokon kívüli megállapodásokat, a visszavont kérelmeket is ide értve a megkeresések csaknem harmada a vásárlók megelégedésére megoldódott, a legtöbb ügy távközlési szolgáltatás volt – derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tegnapi sajtóközleményéből.
Ha a fogyasztónak kifogása merül fel, és egyedi jogvitáját a vállalkozással nem tudja rendezni, a gyors, ingyenes és egyszerű eljárást lefolytató békéltető testülethez fordulhat. A fővárosi és megyei iparkamarák mellett működő testületek egyezséget próbálnak meg létrehozni vevő és eladó között, amelynek betartatása szükség esetén bírósági úton is kikényszeríthető – jegyezte meg a minisztérium.
Mint kiderült: tavaly több mint 1900 alkalommal sikerült megállapodásra bírni a feleket. A működési hatékonyságot jellemző legfontosabb adat, az egyezségi arány ezzel majdnem a kétszeresére javult az elmúlt években. További több mint 1200 ügyben a vállalkozás és a vásárló között az eljáráson kívül jött létre megállapodás, vagy a vevő visszavonta kérelmét. Az országos átlagban így mintegy harmincszázalékos sikerességi mutató egyes területeken akár kétszer akkora is lehet.
Elmondásuk szerint a tavalyi eljárások nagyjából egyenlő mértékben indultak el termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos nézetkülönbségek elsimítása érdekében. Az elégedetlen vevők mintegy ezerszer cipők miatt rúgták össze a port a kereskedőkkel. Nagyjából feleannyi bútor vagy matrac, hozzávetőleg 400-400 háztartási nagygép (mosógép, hűtőgép, tűzhely) és mobiltelefon ügyében kérték a békéltetők közreműködését.
Elmondták: a szolgáltatások közül a távközlésiek álltak a tavalyi toplista élén, az összes kérelem tizede telefon-, posta-, futár-, tévé-, rádió- vagy internetszolgáltatással összefüggő vitát jelzett. Szoros másodikak voltak a közüzemi szolgáltatások, a képzeletbeli dobogóra még az építőipari ügyek, zömmel felújítások fértek fel.
Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár kiemelte: „A békéltető testületeket 2010 óta szabályozási eszközökkel és szervezeti oldalról is megerősítettük. A meghallgatáson a cég képviselője köteles megjelenni, máskülönben bírságot szab ki rá a fogyasztóvédelmi hatóság. Lényegesen egyszerűsítettük a békéltető testületi tagok kiválasztását, álláspályázat útján bárki jelentkezhetett, aki a szakmai és jogszabályi feltételeknek megfelelt. Az országos eljárási szabályzat alapján egységes gyakorlat szerint működik valamennyi testület.”