Gazdaság

Meghalt Szantner Ferenc, a magyar bauxitkutatás kiemelkedő alakja

2021. december 14-én életének 88. évében elhunyt Szantner Ferenc gyémántdiplomás nyugállományú főgeológus, a magyar bauxitkutatás meghatározó egyénisége, mintegy negyven éven át szakmai irányítója.

Meghalt Szantner Ferenc, a magyar bauxitkutatás kiemelkedő alakja

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem földrajz – földtan szakának elvégzése után, 1956 elején geológusként helyezkedett el Balatonalmádiban az előző évben alapított Bauxitkutató Vállalatnál, amely egyedül végezte Magyarországon a bauxitkutatást. 1957 közepén kinevezték a vállalat főgeológusának, majd földtani igazgatóhelyettesének, és ebben a felelős beosztásban dolgozott 39 éven keresztül, egészen 1995. évi nyugdíjba vonulásáig, amikor a vállalatot is felszámolták. Szakmai életútja tehát egybeesett a vállalat történetével. Vezetésével a geológiai osztályon egy kiváló kutatócsoport állitotta össze a terveket, értékelte az eredményeket és készítette el a zárójelentéseket.

Az 1963-ban megalakult Magyar Alumíniumipari Tröszt a hazai bauxitvagyonra alapozva az alumíniumipar gyorsütemű fejlesztéséről döntött. A bauxitkutatási kapacitást háromszorosára kellett növelni. A kutatóvállalat létszáma 1000 fölé emelkedett, a geológia hét osztályra tagolódott. Szerteágazó tevékenységüket a főgeológus fogta össze, akinek figyelme minden részletre kiterjedt. Vezetésével az intenzív kutatás kiváló eredményeket hozott, számos új, gazdag lelőhely felfedezésével. A végeredmény: 1960–1990 között a bauxitvagyon mintegy 170 millió tonnával növekedett. Sikerült a magyar bauxitkutatást európai szintre emelni, és nemzetközi hírnevet, szakmai megbecsülést szerezni.

Szantner Ferenc korán bekapcsolódott a tudományos életbe. Több cikluson keresztül elnöke volt az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság Földtani Munkabizottságának és a Magyarhoni Földtani Társulat Közép- és Észak- Dunántúli Területi Szervezetének. Tagja volt többek között az MTA Földtani Tudományos Bizottságának, az MTA Alkalmazott Földtani Albizottságának, az Országos Földtani Tanácsnak és az ICSOBA nemzetközi tudományos szervezetnek. A bauxitkutatás eredményeiről hazai és nemzetközi műszaki-tudományos konferenciákon számolt be és számos cikket jelentetett meg különböző szakmai folyóiratokban.  Az 1986-ban kiadott Bauxitprognózis című 470 oldalas alapvető művet két munkatársával, Knauer Józseffel és Mindszenty Andreával együtt írta és szerkesztette.

Kiváló szakember volt, aki kellő elméleti tudással és óriási gyakorlati tapasztalattal felvértezve sikeresen végezte felelősségteljes munkáját, melyet számos magas állami és szakmai kitüntetéssel ismertek el. Mindig a közös stratégia elhivatott végrehajtója, a Bauxitkutató Vállalat méltó és elkötelezett képviselője volt.

Szantner Ferenc főgeológus és az általa vezetett kiváló kutatócsoport munkássága nagyban hozzájárult a magyar nemzetgazdaság gyarapodásához.

Nyugodjon békében.