Továbbra is csúcson a foglalkoztatás

„Az elmúlt években drasztikusan csökkent a munkát keresők száma, a képzési programokkal pedig tovább tudjuk ezt csökkenteni, elérhető az ötmilliós foglalkoztatás” – kommentálta tegnap a Központi Statisztikai Hivatal munkanélküliséggel és foglalkoztatással kapcsolatos adatait Facebook-oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter.

Célba értek a munkaerőpiacon a kormány segítő programjai, az adókedvezmények és a beruházások támogatása. Az egy évvel korábbihoz képest 60–65 ezerrel többen, az előző hónaphoz képest pedig tízezerrel többen dolgoztak decemberben – mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön az M1-en a friss statisztikai adatokat kommentálva. A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 2021 decemberében 4,687 millió volt.

A 2021. október–decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,688 milliót tett ki, ami 65 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. Az elsődleges munkaerőpiacon 84 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, míg a külföldön dolgozók száma tízezerrel, a közfoglalkoztatottaké kilencezerrel csökkent – emelték ki.

A KSH közlése szerint 2021-ben az év egészét tekintve a foglalkoztatottak átlagos száma 31 ezerrel, 4,635 millióra emelkedett. A munkanélküliek száma 2021 decem­beré­ben 179 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt, tavaly október–decemberben a munkanélküliek átlagos létszáma 180 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig szintén 3,7 százalék volt. Az év egészét tekintve tavaly a munkanélküliek átlagos száma 196 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1 százalék volt, ami lényegében megegyezik az egy évvel korábbival.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője lapunknak küldött kommentárjában kiemelte: továbbra is csúcson a hazai foglalkoztatottság. A magyar munkaerőpiac immár kifejezetten stabilan visszatért a válság előtti állapotába, hónapról hónapra rekordmagas a foglalkoztatottsági szint, és nemzetgazdaság-szerte egyre erősebb a munkaerőhiány és a bérverseny, ahogy az a pandémiás időszak előtt is jellemző volt.

A Takarékbank várakozása szerint a tavalyi 4,1 százalék után idén 3,2 százalékos lehet az éves munka­-nélküliségi ráta. A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárultak a munkahelyek megőrzéséhez – jegyezte meg a szakértő.

Regős Gábornak, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetőjének sem okozott meglepetést a decemberi foglalkoztatási adat, amely az előző hónapokban megszokott magas szinten stagnált, míg éves alapon érdemi bővülés figyelhető meg.

Ez azt is jelenti, hogy amíg a járványhelyzet a gazdaságot érintő érdemi korlátozások nélkül kezelhető, addig a foglalkoztatási szint magas tud maradni. A negyedik negyedéves adatokból megállapítható, hogy az éves bővülés továbbra is az elsődleges munkaerőpiachoz köthető. A külföldön dolgozók száma azonban az előző hónapokban látottaknál mérsékeltebb csökkenést mutatott.

Regős Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatási rátában területi összehasonlításban érdemi különbségek vannak, a legkisebb és legnagyobb érték közötti eltérés több mint tíz százalékpont. Ez azt is jelenti, hogy egyes térségekben még van tartalék, bár ez tapasztalat és megfelelő képzettség hiányában nehezen kiaknázható.