Gazdaság

Meglepte a piacot a jegybank

A monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, amíg az inflációs kockázatok a pénzügyi politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak

A korábbi ütemezéstől eltérően nem 30, hanem 50 bázisponttal, 2,9 százalékra emelte az alapkamatot a tegnapi ülésén a Magyar Nemzeti Bank. Az elemzői várakozás 2,70 százalék volt, így a döntés nagy meglepetést okozott.

Meglepte a piacot a jegybank
Virág Barnabás: Kiemelt figyelemmel kell követni az átárazásokat
Fotó: MH

A testület legutóbbi kamatmeghatározó ülésén, tavaly decemberben 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és 80 bázisponttal 2,4 százalékra az egynapos betét kamatát. Az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata 30 bázisponttal 4,4 százalékra emelkedett. Elemzők tegnap 30 bázispontos kamatemelésre számítottak. A testület 2021 júniu-sában jelentette be és kezdte meg a kamatemelési ciklusát, ami a közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig 2020 július óta állt 0,60 százalékon.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője lapunknak elküldött kommentárjában kifejtette, hogy a várakozásokat meghaladva, a Magyar Bankholding és a Takarékbank előrejelzéséhez közeli mértékben 2,9 százalékra emelkedett az alapkamat az eddigi 2,4 százalékról, a monetáris tanács emellett 50 bázisponttal 2,9 százalékra emelte az egynapos betéti, valamint 50 bázisponttal 4,9 százalékra az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát. Az egyhetes betéti kamat várhatóan 4,25–4,5 százalékra emelkedik csütörtökön.

A szakértő elmondása szerint a tavaszi hónapokban véget érhet a kamatemelési ciklus, mivel az inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra. Az inflációs kockázatok számottevő fokozódása miatt azonban az első négy hónapban négy százalékig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat, míg az egyhetes betéti kamat az infláció alakulásának függvényében 4,75–5 százalékig emelkedhet. Az év végétől azonban elkezdődhet az egyhetes betéti kamat mérséklése, valamint fokozatos visszazárása az alapkamathoz, amennyiben az előrejelzések a bázishatások miatt arra utalnak, hogy az infláció 2023-ban visszatérhet a toleranciasávba, ezért az év végére a várakozások szerint 4,6-4,75 százalékra csökkenhet az egyhetes betéti kamat.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke online háttérbeszélgetésen kiemelte: a tegnapi ülésen a monetáris tanács több döntést is hozott. A tanács megítélése szerint a tartós inflációs hatások megerősödése látszik. Decemberben megállt az infláció növekedése, de az alelnök is kiemelte a maginfláció növekedését. A tartós inflációs hatások miatt indokolt a decemberinél nagyobb mértékű kamatemelés. A szigorítás az egyhetes betéti eszköz kamatának további emelésével folytatódik. Innentől havonta tervezi módosítani ezt a jegybank.

Mint kiderült: a hazai infláció decemberben megállt, 7,4 százalék volt. A jelentős áremelések azonban a gazdaság széles körét érintik mind a szolgáltatási, mind a termelői szektorban. Novemberben és decemberben a szokásostól eltérő árazási magatartás volt megfigyelhető, jelentős átárazások történtek, holott a korábbi években ez nem volt jellemző. Ezekre a hatásokra a monetáris tanács kiemelten figyel majd, ugyanis ezek határozzák meg, hogy mikor indulhat meg az infláció csökkenése. Hangsúlyozta: a tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

Kapcsolódó írásaink