Gazdaság
A rezsicsökkentés által kisebb lett a közművek kiadásának aránya
A 2013-as program bevezetésével a jobboldali kormány megállította, majd fokozatosan csökkentette hat tétel díját, amelyek mértéke azóta nem változott
A rezsicsökkentési program bevezetését megelőzően a magyar családoknak folyamatos és jelentős áremelésekkel kellett szembesülniük. A közüzemi díjak növekedése 2005 és 2012 között egy háztartásnak átlagosan havi kilencezer, összesen 768 ezer forint többletköltséget okozott – állapította meg tanulmányában a Századvég Gazdaságkutató Zrt., amelyet a honlapján közölt. A családokat ért kár országos szinten meghaladta a 3000 milliárd forintot. Ráadásul a kedvezőtlen tendenciát a különböző szociális támogatások nem voltak képesek differenciáltan enyhíteni, így a legszegényebb családok terhei is ugyanúgy nőttek.
A 2013-as rezsicsökkentési program bevezetésével a jobboldali kormány megállította, majd fokozatosan csökkentette hat tétel díjait (áram, gáz, víz, szemétszállítás, csatornahasználat és propánbutángáz-palack cseréje), amelyek mértéke azóta nem változott. Ismert, az Oroszországgal hosszú távra kötött gázszerződés garantálja az ellátásbiztonságot és az árak szinten tartását. A Századvég tanulmánya emlékeztet arra, hogy a 2013 előtti árszinthez viszonyítva a 2021-es év végéig összesen 627 ezer forint (azaz havonta hatezer forint) maradt egy átlagos magyar család zsebében, ami országos szinten mintegy 2,6 ezer milliárd forintos megtakarítást jelent.
A rezsicsökkentés előtti időszakban tapasztalt áremelkedés visszafogta a családok életszínvonalbeli javulásának lehetőségét, 2005 és 2012 között általános tendencia volt, hogy hiába nőttek a bérek, a közüzemi díjak drágulása ezt a növekményt automatikusan el is vitte, 2012-re egy háztartás összkiadásainak tizennégy százalékát tette ki a rezsi, ma ugyanez az arány mindössze nyolc (!) százalék. Összességében a jövedelmek és a kiadások növekedtek, míg a rezsire fordított összeg aránya minden értelemben csökkent.
Pulai András szerint Gyurcsány Ferenc találta fel a rezsicsökkentést – idézi a nyilatkozatot Hortay Olivér közösségi oldalán azzal a megjegyzéssel, hogy így legalább már érthető, hogy Márki-Zay Péter miért nevezi saját programját újabban „valódi rezsicsökkentésnek”. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágának vezetője egy másik posztjában emlékeztet: az energiaválság következményeképpen elszabadult energiaárak begyűrűzése a lakossági tarifákba egy egyedül élő rezsiköltségét 200 ezer forintról 450 ezer forintra növelte volna 2021-ben.
Gyurcsány Ferenc rezsicsökkentéshez való viszonya pedig ismert, 2014-ben az Origónak adott interjúban szó szerint hülyeségnek nevezte az intézkedéseket, utána a 24.hu-nak nyilatkozva úgy gúnyolódott, hogy „még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni”.
Az elmúlt időszak energiaválsága a magyar intézkedések sikerességét igazolta, nem csupán az energiaellátás biztosított, hanem egyre több tagállam kénytelen a hazaihoz hasonló intézkedéseket vagy alkalmi díjkompenzációt bevezetni, amivel fékezni képes az elszabaduló árakat.
Teljesen komolytalan a baloldal zöldprogramja
A baloldal zöldprogramját nehéz komolyan venni – írta Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágának vezetője közösségi oldalán annak kapcsán, hogy Szél Bernadett, Schmuck Erzsébet és Tordai Bence bemutatta a programot. Szél szerint végletekig fokozzuk az orosz gázfüggőséget, ám Hortay Olivér rámutat, ez európai sajátosság. Ezen felül „bölcs dolog óvatosan bánni az oroszellenes energiapolitikával, lásd Annalena Baerbock új német külügyminisztert, aki saját bevallása szerint politikai okokból akadályozza az Északi Áramlat–2 gázvezeték üzembe állítását.
Szél Bernadett szerint gyakorlatilag betiltották Magyarországon a szélenergiát, a napenergiát megadóztatták. A valóság ezzel szemben az, hogy a szélenergia a hazai viszonyok között kiszámíthatatlanabbul termel a napenergiánál, a METÁR minden részlete nyilvános – mutatott rá Hortay Olivér. Hozzátette, a jelenlegi kormány 2030-ra 90 százalékra kívánja növelni a tiszta termelők arányát a hazai villamosenergia-mixben, a baloldal 2030-as vállalással a megújulók részerányát emelné 35 százalékra.
Ezen felül Szél Bernadett-tel szemben, aki társadalmi vitára bocsátaná az atomenergia használatát és a paksi bővítést korrupciós ügynek tartja, megjegyezte, a meglévő blokkok élettartamának lejáratát követően ezt az áramot nem lehet más forrásból alacsony költségen, kiszámíthatóan és környezetbarát módon pótolni. Németországban már a társadalom több mint fele nem ért egyet az atomenergia leépítésével.
(MOA)
