E-kereskedelem: dinamikus bővülés, lassan növekvő kockázatok

Az Európai Unió, valamint az egyes nemzetek a digitalizáció terén elfogadott irányelvei és rendeletei célzottan arra törekszenek, hogy hozzájáruljanak a közpénzügyi helyzet átláthatóságához és javításához. Az új szabályozások egyúttal bezárják a „kiskaput” a távolkeleti dömpingtermékek előtt, a fogyasztás helye szerinti adózás előírásával a jogalkotó egyaránt kedvez a hazai gazdálkodóknak és az ilyen irányból érkező költségvetési bevételek növekedésének – részletezték a cikkben. A pandémia hatásainak lassítása érdekében kereskedelmi és gazdasági korlátozásokat vezettek be, így felértékelődött az online világ – emlékeztettek.

Az e-kereskedelem 2010 és 2020 között folyamatosan, míg 2019-ről 2020-ra ugrásszerűen, közel 35 százalékkal növekedett. A pandémia idején az online vásárolt termékek közül a legkeresettebb cikkek a számítástechnikai eszközök, a ruházat és a szórakoztató elektronika volt, miközben nőtt az élelmiszer-vásárlás, barkács- és lakberendezési cikkek vásárlása is – emelték ki.

A járvány enyhülése visszarendeződést tett lehetővé a fizikai vásárlások irányába, ugyanakkor a felmérések azt mutatják, hogy a pandémia után a vásárlók fele ugyanannyit tervez offline vásárlással tölteni, mint az online megrendelésekkel. Az interneten leginkább a fiatalabbak, magasabb iskolai végzettségűek és magasabb jövedelemmel rendelkezők vásároltak, míg a nemek közötti megoszlás azonos volt – derül ki a felmérésből. Növekedett azoknak a száma, akik a futárszolgálattal történő kiszállítási módot választották , az üzletekben személyes, illetve a csomagpontokon történő átvételt preferálók aránya pedig csökkent – tették hozzá.

Az e-kereskedelem elterjedésével új, gyakran megtévesztő online kereskedelmi gyakorlatok jelentek meg, miközben az uniós szabályozás változása nem mutatott ilyen dinamikát – mutattak rá. Csak a nemzeti szabályozás keretében kerültek kidolgozásra a fogyasztók és az adataik védelmét biztosító szankciók, ezért szükség van a vásárlói tudatosság erősítésére annak érdekében, hogy az interneten történő vásárlások során az emberek felelős, adataik megfelelő védelmét is biztosító döntéseket hozzanak – hívták fel a figyelmet az ÁSZ elemzői. Az unió két jogalkotási javaslaton dolgozik, amelyek célja a nyílt és biztonságos kibertér kiépítése, azonban mindaddig, míg az új szabályok a tagállamok saját törvényi előírásaiban nem jelennek meg, a fogyasztók biztonsága nem szavatolt elégséges mértékben – írták az elemzésben.