Gazdaság

Brüsszel politikai okokból késlelteti a hazánknak járó helyreállítási forrásokat

Varga Mihály szerint a koronavírus-járvány erős, stabil állapotban érte a magyar gazdaságot, országunk képes finanszírozni magát a piacról

Az Európai Bizottságnak nincs jogalapja arra, hogy politikai megfontolásokból megtagadja Magyarországtól az uniós helyreállítási alap forrásait – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozását (Ecofin) követően Brüsszelben.

Brüsszel politikai okokból késlelteti a hazánknak járó helyreállítási forrásokat
Varga Mihály (balról) az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán
Fotó: Varga Mihály Facebook-oldala

Az eszköz mögött közös hitelfelvétel áll, amelyért minden tagállam, köztük Magyarország is felelősséget vállalt, ezért ez a forrás jár hazánknak – emelte ki a pénzügyminiszter. Elmondása szerint Brüsszel azért tartja vissza a forrásokat, hogy ezzel a gyermekvédelmi törvényt támadja. Magyarországon a gyermekvédelemről népszavazás lesz, mivel az LMBTQ-aktivisták azt akarják elérni, hogy bemehessenek az óvodákba és az iskolákba. Ahogy arról már lapunk korábban beszámolt, hazánkban próbálkoznak ezzel a propagandával az LMBTQ-szervezetek, sőt több oktatási intézményben már szerveztek is foglalkozásokat a Melegség és megismerés program keretében.

Kiderült az is, hogy a baloldal támogatná ezt a tevékenységet. Többek között arról is szó volt, hogy a Magyar LMBT Szövetség már 2012-ben követelte, hogy a szexuális irányultság és a nemi identitás témaköre jelenjen meg a tantárgyak tanterveiben, és öt évre szóló stratégiai tervet fogadtak el. Ezek egyike volt az LMBTQ-témák fokozottabb megjelenítése a köz-, illetve felsőoktatásban, de szerepel köztük a nemváltás jogi, intézményi és finanszírozási feltételeinek javítása is – vagyis éppen az, amire jelenleg a gyermekvédelmi törvény, valamint az áprilisi népszavazás irányul.

Varga Mihály hangsúlyozta: az Európai Unió tagországai közül mindössze négy ország helyreállítási tervét nem fogadták el, Lengyelország és hazánk esetében pedig teljesen világos az, hogy politikai okok miatt késleltetik a forrásokat. A tárcavezető emlékeztetett: Magyarország tavaly májusban nyújtotta be a helyreállítási tervét, és nyáron az elsők között köthette volna meg a megállapodást. Azonban a gyermekvédelmi törvény parlamenti elfogadása után az Euró­pai Bizottság visszakozott és úgy döntött, a források visszatartásával beavatkozik a magyar parlamenti választásokba – szögezte le Varga Mihály.

Mint mondta: a fennálló helyzet sérti a tisztességes verseny szabadságát is, egyes országoknak ugyanis már tavaly jóváhagyták a forrásokat, és egyeseknek már folyósították is a nekik ítélt összeg egy részét. Ugyanakkor mivel a járvány erős, stabil állapotban érte a magyar gazdaságot, hazánk képes finanszírozni magát a piacról, az újraindításhoz szükséges forrásaink tehát rendelkezésre állnak – hangsúlyozta a tárcavezető. Kiemelte, hogy Magyarország a brüsszeli nyomásgyakorlás ellenére is meg tudja őrizni azt a lépéselőnyt, amelyhez a gazdaság gyors újrain­dításával jutottunk.

Az ülésen az új francia elnökség bemutatta munkaprogramját, valamint arról is egyeztetés folyt, hogy az Európai Unió hogyan ültesse át az OECD globális minimumadóval kapcsolatos megállapodását az uniós környezetbe – ismertette Varga Mihály, majd hozzátette: a magyar álláspont szerint a szabályok gyors alkalmazása nem mehet a kidolgozottság rovására, az OECD-megállapodással összhangban, egyidejűleg a digitális cégek adóztatását is kezelni kell, és a szabályozás továbbra sem jelenthet adóemelést vagy versenyhátrányt a magyar cégeknek.

Újabb terheket róna a baloldal a társadalomra

Egy tegnapi televíziós interjúban úgy fogalmazott Varju László, a DK alelnöke, hogy ha áprilisban a baloldal nyer, visszaállítják a gazdaságot a 2010 előtti pályára – írta Varga Mihály tegnap közösségi oldalán. A pénzügyminiszter elmagyarázta: mit is jelent az a pálya, amit a baloldali gazdaságpolitika jelent. Elsősorban támogatás helyett megszorításokat, adócsökkentések helyett adóemeléseket, gazdasági növekedés helyett visszaeséseket, rekordszintű foglalkoztatás helyett rekordszintű munkanélküliséget, rezsicsökkentés helyett elszálló rezsiárakat. Varju László az interjúban rekordmértékű hiányt és inflációt is emleget.


Bizonyára elfelejtette, hogy a költségvetés hiánya 2006-ban 9,3 százalék volt, inflációs rekord pedig 2007-ben következett be, kereken nyolc százalékkal – magyarázta a pénzügyminiszter, majd hozzátette: mindezt olyan időszakban érték el, amikor a térség más országai dinamikus növekedést mutattak, válságnak híre sem volt. Amikor volt lehetőségük, nem megvédték a családokat a válság hatásaitól, hanem újabb terheket róttak rájuk. Varga Mihály hangoztatta: szerencsére áprilisban a választók dönthetik el, hogy vissza szeretnék-e kapni ezt a fajta baloldali „gazdasági stabilitást.”
(JA)

Kapcsolódó írásaink