Gazdaság

Matolcsy György: Jegybankok a 2020-as évtizedben

A Covid-19 és a nyomában fellépő válságok kezelésére a világ központi bankjai, kicsik és nagyok egyaránt, óriási pénzügyi forrásokat mozgósítottak. A kisebbek közé tartozó magyar jegybank GDP-arányosan az egyik legtöbbet, ráadásul célzott módon, ami megsokszorozta a pénz felhasználásának hatékonyságát - írja Matolcsy György a magyarnemzet.hu-n megjelent írásában.

Matolcsy György: Jegybankok a 2020-as évtizedben
Matolcsy György jegybankelnök
Fotó: MH/Hegedűs Róbert

 Az évtizedünk legelején beütött válságból még ennek az évtizednek az elején kijön az országok többsége, de közben a világban visszatért az infláció. Az évtized egyik döntő közgazdasági kérdése, hogy a jegybankok a 2007-2009-es válság előtti viszonylagos „elefántcsonttoronyba” térnek-e vissza, vagy a 2007-2009-es válság kezelésekor gyakorolt aktív működéshez. Passzív vagy aktív, esetleg a maihoz képest is aktívabb jegybankokra számíthatunk évtizedünkben? - teszi fel a kérdést a jegybankelnök, akinek publikációját alább változtatás nélkül közöljük.

Nincs több elefántcsonttorony

Az 1929-1933-as nagy világgazdasági válságot lényegében minden ország úgy győzte le, hogy nagyságrendileg megnövelte az állami költségvetés szerepét. Tovább erősödött a költségvetések szerepe a világháborús felkészüléseknél, majd a háború és az újjáépítések finanszírozása során. A hidegháború és a kettős világrendszer fenntartása még tovább erősítette a

költségvetések szerepét. Bár az 1970-es évek inflációja nyomán az 1980-as években győztek a neoklasszikus közgazdasági elvek, de az ígéretek ellenére a világ legtöbb országában még emelkedett is a költségvetés GDP-hez mért aránya. A mostani válság kezelése során is nőtt a költségvetések szerepe.

Ami az 1929-1933-as válság hatására a költségvetésekkel történt, az ismétlődött meg a 2007-2009-es válság kezelése során a központi bankoknál. Először a Fed, majd 4 éves késéssel az Európai Központi Bank is főszereplővé vált a válság hatására, követve a japán jegybankot, amely már két évtizeddel korábban erre az útra lépett. A kicsik közül a magyar jegybank 2013 után vált csendes főszereplővé.

A jegybankokat háborúk és háború utáni újjáépítések finanszírozására „találták ki”. Az elmúlt 100 évben minden válság erősítette szerepüket, ezt látjuk most is. A 2020-as évek új hidegháborús jellege és ismétlődő válságai tovább növelik majd a jegybankok szerepét, ezért nincs visszaút az „elefántcsonttoronyba”.

Az infláció elleni küzdelem hosszú lesz

A jegybankok pénzteremtő központok, ahol a pénzteremtést legerősebben korlátozó tényező az infláció. Ahogy az 1970-as években, úgy a 2020-as évtizedben is a

visszatérő infláció a jegybankok legnagyobb ellensége. Minél előbb képes egy jegybank megnyerni az infláció elleni küzdelmet, annál jobban képes élni a pénzteremtés eszközeivel. A hazai inflációk gyorsulása 80 százalékban importált inflációra vezethető vissza, ezért csak együtt lehetnek győztesek a világ jegybankjai.

Az Internet belépése megteremtette az információ bőségének korát. Az adat- és tudásalapú gazdaság az alapvető erőforrásoknál – tudás, energia, pénz, képzett munkaerő, hatékony technológiák – felgyorsítja az általános hiányról a teljes bőségre való átállást. Ennek alapvető korlátja a fenntarthatóság, ezért indul meg egyre több gazdasági és társadalmi terület a fenntartható és zöld átmenet felé. A pénz területén az infláció legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé, ezért itt az infláció elleni küzdelem az új korszakba való belépés kulcsa.

A jegybanki innovációk kora

Korunk a nagy technológiai áttörések korszaka, amelyek innovációkat hoznak a modern élet minden területén, így a pénzügyekben is. Ebből a jegybankok sem maradnak ki, sőt motorként gyorsítják majd az átállást a pénz jövőjére és a jövő pénzére. A 2020-as évek egyik meghatározó karakterjegye lesz a jegybanki működés innovációja.

A pénz fenntarthatóságának megteremtése, tehát az infláció legyőzése mellett minden jegybank megindul a zöld, fenntartható átmenet pénzügyi forrásainak megteremtése felé. Európában, így az Európai Unión belül a magyar jegybank kapott először fenntarthatósági, zöld mandátumot, de évtizedünkben várható ennek elterjedése, általánossá válása is. A jegybankok fenntarthatósági/zöld mandátuma átalakítja a jegybanki hitelprogramokat. Az általános QE programok helyére célzott hiteleszközök lépnek. Az angol, a magyar és a kínai jegybankok célzott programjaihoz hasonló programokat az évtized végére lényegében minden jegybank elindít majd.

A világ jegybankjai most még csak kísérleteznek a jegybanki digitális pénzzel, az évtized során azonban minden jegybank alkalmaz majd valamilyen digitális jegybanki pénzt.

Várhatóan folytatódik a kriptovaluták reneszánsza. E téren azonban még forr a világ, lesznek új győztesek és korábbi sikeresek is megbukhatnak. A nyugati és a keleti szabályozások várhatóan elválnak egymástól, mindkettő szigorít, de az utóbbi jobban.

A jegybankok a válság során újraértékelték az arany szerepét. Évtizedünkben várhatóan tovább folytatódik az arany tartalékokon belüli felértékelődése, éppen az infláció visszatérése és az évtizedet jellemző növekvő bizonytalanságok miatt.

A digitális jegybanki pénzek belépése kiélezi a vitát a pénzügyi rendszer jövőjéről. Az állam és a magánszektor, a jegybank és a bankrendszer, a jegybank és a kormányok, a törvényhozás és a végrehajtó hatalom közötti munkamegosztás, az érték- és érdekérvényesítés szabályai viták kereszttüzébe kerülhetnek. A magyar jegybank egy szövetségi kapcsolatban hisz a Parlament, a kormány, a jegybank és a pénzügyi szektor szereplői között. A mai kétszintű bankrendszert nem az egyszintű pénzügyi rendszer felé érdemes elmozdítani, hanem pont fordítva, a maihoz képest többfajta, de koncentráltabb, ezért erősebb pénzügyi rendszer felé. Ez egy fúziós és platformokon alapuló, jellegében 3.0-ás pénzügyi rendszert hozhat az évtized végére Magyarországon.

Ezek – és még sok más pénzügyi innováció, esetleg egy új globális pénzügyi válság – együtt világossá teszik majd, hogy 2021-ben valójában már egy új pénzügyi rendszer alakult ki a világban. Az 1944-es Bretton-Woods-i egyezmény nagyjából 1946-tól vált általánosan elfogadottá, majd az aranyalapú globális rendszer 1971-ben megszűnt és a helyére lépett a petro-dollár rendszer. Később, az Internet belépésével 1996-tól valójában egy új pénzügyi rendszer jött létre és tartott a 2020/2021-es válságig.

A negyedszázadonként megújuló globális pénzügyi rendszer karaktere sokszor még nem látható az indulás éveiben, de évtizedünkben előre haladva egyre jobban kirajzolódnak majd alapvonásai, közöttük a jegybankok célzott, tehát még erősebb szerepe.

P.S.

„A csatákra való felkészülésben mindig azt találtam, hogy a tervek használhatatlanok, de a tervezés elengedhetetlen.” – Dwight D. Eisenhower

Kapcsolódó írásaink