Gazdaság

Építőipari rekord, csökkenésnek induló infláció

A kormányzati otthonteremtő kedvezmények pozitívan hatottak a szektorra, a fogyasztói árak szempontjából pedig az élelmiszerárak befagyasztása hozhat meghatározó adatokat

A novemberi teljesítménnyel az építőipari termelés elérte a 2019 nyarán regisztrált rekordszintet és jó évet zárhat a szektor. Az infláció alakulásában az élelmiszeráraknak és a tartós fogyasztási cikkeknek volt a legnagyobb szerepe decemberben. Csökkenés az idei évtől és hosszú távon várható.

Építőipari rekord, csökkenésnek induló infláció
Tavaly novemberben is jelentősen nőtt a magyar építőipar teljesítménye
Fotó: MH/Purger Tamás

Az építőipari termelés volumene tavaly novemberben 12,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az előző hónaphoz képest pedig 4,9 százalékkal nőtt. Ez is azt mutatja, hogy a kormány széles körű támogatásainak köszönhetően sikerült a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásait kompenzálni és a magyar építőipar hónapról-hónapra jobban teljesít – értékelte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese a tárca közleménye szerint.

Erős teljesítmény

Kiemelte, a tavalyi év adatai kedvező teljesítményről tanúskodnak. A KSH adatai szerint 2021 novemberében a lakóépületek építése 11,6 százalékkal, az infrastrukturális beruházásokat, sportlétesítményeket lefedő egyéb építmények építése 14,8 százalékkal nőtt éves alapon. A novemberi teljesítménnyel az építőipari termelés elérte a 2019 nyarán regisztrált rekord szintet és ez a kedvező tendencia tovább folytatódhat.

Az uniós, valamint a környező országok körében is kiemelkedő a magyar szektor teljesítménye, 2010 átlagával összevetve az építőipari ágazat termelése 80,3 százalékkal bővült. „A kormány többféle intézkedéssel segíti a magyar embereket, a 2021 január 1-től érvényben lévő, új lakóépületek értékesítésére vonatkozó ötszázalékos áfa, a csok felvétele esetén az áfa visszaigénylése, továbbá a vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség eltörlése, a zöld hitel és zöld csok, valamint a lakás-felújítási támogatás nagy lendületet adnak a lakásépítési és felújítási piacnak – tette hozzá Schanda Tamás.

Jótékony támogatások

Elemzők szintén várakozáson felüli építőipari teljesítményről írnak, a visszafogottabb szerződésállományt részben az állami beruházások csökkenésének tulajdonítják. A mérséklődés a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője szerint indokolt, mert a kereslet ezzel együtt is kiemelkedő. Regős Gábor hangsúlyozta, hogy az építőipari termelés felfelé húzhatta a gazdasági teljesítményt a negyedik negyedévben.

A Takarékbank vezető elemzője úgy véli, hogy az otthonteremtési és felújítási támogatások kedvezően hatottak az építőiparra, és visszatérni látszanak a magyar piacra a külföldi befektetők is. Horváth András szerint a keresletet a hitelkamatok emelkedése fékezheti, bár ezt a zöldhitel részben ellensúlyozhatja. Nagyobb kihívásnak tartja az alapanyag-ellátást és azok drágulását, ami kivitelezések és beruházások csúszását is okozhatja, de összességében úgy véli, a szektor sikeres esztendőt zárhat.

Kedvező kilátások

Az előző hónaphoz képest decemberben nem változott az infláció, így Magyarország azon európai országok egyike, ahol az év végén megállt az infláció tavalyi évre jellemző gyorsulása. Az emelkedést az üzemanyagok, illetve az alkohol és dohány inflációjának mérséklődése ellensúlyozta a fogyasztóiár-indexben – így értékelte a tavaly decemberi inflációs adatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A KSH pénteken kiadott jelentése szerint tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbiaknál, az egy hónappal korábbi szintet 0,3 százalékkal haladták meg. Az év egészében pedig átlagosan 5,1 százalékkal nőttek az előző évhez képest. A maginfláció decemberre 6,4 százalékosra emelkedett a novemberi 5,3 százalékról.

Németh Dávid, a K & H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint alapvetően az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek árának jelentős emelkedése miatt lett a vártnál magasabb a decemberi infláció. Összességében 6–12 hónapos időtávon lassuló inflációra lehet számítani.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte, hogy a következő havi, azaz a januári adat kiemelkedő fontosságú lesz, ugyanis ez mutatja majd meg, hogy az év elején mennyire árazták át termékeiket a kereskedők, így nagyon sok információt ad majd az adat a 2022-es inflációs folyamatokról és jelentősen meghatározhatja a monetáris politika további lépéseit is.

Az élelmiszerárstop jól illeszkedik a kormány antiinflációs politikájába, amely a családokat védi. A korábban meghozott intézkedések – a rezsicsökkentés, az üzemanyagárak befagyasztása, a kamatstop – ugyancsak ezt a célt szolgálták – mondta a Világgazdaságnak Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója. A napilap pénteki számában Nagy Márton hangsúlyozta: idén, még ha a következő hónapokban csökkennek is az árak, az infláció öt százalék körül alakulhat.

Kapcsolódó írásaink