Gazdaság
Cél az infláció visszafogása
A kormányzat megvizsgálta azt, hogy ezek a termékek elbírják-e az alacsonyabb árat, azaz nem fenyeget-e hiány belőlük az intézkedés bevezetése következtében
Hat élelmiszerfajta árát rögzíti az október közepi szintre februártól a kormányzat. A bejelentés meglepő, bár nem egyedi: a benzin már tavaly kapott ársapkát, míg a háztartási energia már több éve hatósági áras – kommentálta Regős Gábor lapunk megkeresésére Orbán Viktor szerdai élelmiszerárak rögzítésével kapcsolatos bejelentését. Mint kiderült, hat élelmiszer került kiválasztásra.
Miért pont ez a hat? Ebben a hat élelmiszerben mindenképp közös, hogy fontos alapélelmiszerek. Ugyanakkor ha a novemberi éves áremelkedésüket nézzük, akkor egy részüknél alig változott az ár éves alapon (például tej, sertéscomb), míg másoknál jelentős, húsz százalék feletti áremelkedést mért a KSH (liszt, olaj). Vélhetően azonban a kormányzat a döntéseket ennél több információ alapján hozta – akár a decemberi, még nem publikus inflációs adatokat figyelembe véve, akár a januári átárazódásokat vizsgálva – fejtette ki a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője.
Elmondása szerint ennek a hat termék súlya a teljes fogyasztói kosárban mintegy 2,5 százalék, nagyjából a teljes fogyasztás ekkora részét költi egy tipikus háztartás ezekre. Azt még nem lehet pontosan látni, hogy az árak visszaállítása az októberi szintre mennyivel fékezi az inflációt, de vélhetően több tized százalékpontról lehet majd szó – tette hozzá a szakértő.
Kiemelte: az intézkedés nem határoz meg hatósági árat, azaz vélhetően továbbra sem egy ára lesz például a 2,8 százalékos tejnek, hanem márkánként eltérő lehet, és vélhetően azt ellenőrzik majd, hogy ez hogyan viszonyul az adott márka október közepi árához az adott üzletben.
Szót ejtette arról is, hogy a kormányzat célja az intézkedéssel az infláció visszafogása, illetve az, hogy a lakosságot a világszerte elszabaduló infláció kevésbé érintse súlyosan. Az intézkedés terhét a kereskedők viselik, ám ezt természetesen részben továbbháríthatják a termelőkre. A kormányzat a döntés meghozatalakor vélhetően megvizsgálta azt, hogy ezek a termékek az elmúlt hónapok piaci folyamatai után is elbírják-e az alacsonyabb árat, azaz nem fenyeget-e hiány belőlük az intézkedés bevezetése következtében. Fontos megjegyezni, hogy a benzinárak befagyasztása sem okozott jelentős piaci problémákat, bár ebben annak is szerepe lehetett, hogy az olaj világpiaci ára is stabilizálódott az intézkedést követően – nyomatékosította Regős Gábor.
A baloldal korábban nem támogatta az áfacsökkentést
A nagy gazdasági növekedés Európa és a világ minden más országában magas inflációval jár – mondta Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a tegnap a távirati irodának. Hangsúlyozta: a kormány megvédi az embereket az inflációtól, ezért továbbra is kiállnak a rezsicsökkentés mellett. Felsorolta, ennek érdekében vezetett be a kormány benzinárstopot, fagyasztotta be a jelzáloghitelek kamatait, és ezért döntött úgy, hogy hat alapvető élelmiszer esetében árstopot vezet be. A baloldal ezeket az intézkedéseket nem támogatta, sőt, a rezsicsökkentést és a benzinárstopot a miniszterelnök-jelöltjük még támadta is – mutatott rá.
A baloldal most alacsony áfát követel, de amikor lehetőségük lett volna – hiszen a Fidesz–KDNP 2015 óta több lépésben is csökkentette az alapvető élelmiszerek áfáját –, akkor egyszer sem szavazta meg ezt a parlamentben – emlékeztetett az intézkedésekre Hollik István. Kiemelte: a baloldal kormányzása alatt nehéz gazdasági helyzetbe került az ország, de az akkori kabinet segítség helyett újabb terheket rakott az emberek vállára. Megemelte kormányzása alatt az áfát, adót növelt, az egekbe emelte a rezsi árát, valamint elvette a tizenharmamdik havi nyugdíjat és egyhavi bért az állami alkalmazottaktól – sorolta.
(MT)
