Gazdaság
Újra többlet alakult ki a külkereskedelemben
Az alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások jelentősen hátráltatják a folyamatos termelést, a kivitel pedig függ az ipartól
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap kiadott első becslése szerint négy hónap után újra pozitív lett a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege. Tavaly novemberben az export euróban számított értéke 7,7, az importé 13,6 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. A 81 millió euró exporttöbblet viszont 526 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál. Októberhez viszonyítva a novemberi kivitel értéke 7,8, a behozatalé négy százalékkal volt nagyobb. A külkereskedelmi áruforgalom tavaly novemberi részletes adatait február 1-jén közli második becslése alapján a KSH.
Az októberi 302 millió euró deficitet követően novemberben többlet keletkezett a külkereskedelemben, így négy hónap után újra szufficites lett az egyenleg – közölte lapunkkal Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Rámutatott: az ipari termelés, ezen belül a járműgyártás javulásának köszönhetően nőtt az export euróértéke, noha a chiphiány miatt járműgyártás továbbra is akadozik. Az import emelkedését pedig az erőteljes belső – döntően beruházási – kereslettel és a drámaian növekvő nyersanyag- és energiaárakkal magyarázta.
Az áruforgalmi egyenleg romlása továbbra is érdemben rontja a GDP növekedését, miközben a forint árfolyamára is negatív hatással lehet – mutatott rá az elemző. Tavaly az egy évvel korábbi 5,62 milliárd euróról kétmilliárd euró közelébe mérséklődhetett a kereskedelmi többlet.
A beruházások és a fogyasztás élénkülésével az idei év első felében is folytatódhat a külkereskedelem többletének csökkenése – tette hozzá. Az alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások jelentősen hátráltatják a folyamatos termelést – ismételte Suppan Gergely. A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt a cserearányok markáns romlása okozza az energia- és nyersanyagárak emelkedése miatt. Ezek hatására jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi kilátásokat.
Két éve az áruforgalmi egyenleg többletének jelentős emelkedése mellett a szolgáltatások egyenlege meredeken romlott, így a folyó fizetési mérleg mérsékelt deficitet mutatott, míg tavaly az áruforgalmi egyenleg romlását csak részben ellensúlyozhatta a szolgáltatások egyenlegének fokozatos javulása, így a folyó fizetés mérleg várhatóan tovább romlik, a következő években azonban ismét javulhat – közölte az elemző. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője, az MTI-nek küldött kommentárjában rámutatott: novemberben az egyenleg romlásához nagyban hozzájárulhatott a magas belső kereslet, ami felfelé húzta az importot.
Az export alakulását az ipari termelés magyarázza: bár novemberben az ipari termelés a vártnál kedvezőbben alakult, de így sem tudta ellensúlyozni a behozatal növekedését a főleg exportra termelő járműgyártás gyengélkedése miatt. Az energiaárak emelkedése is hozzájárult az import értékének kiugró növekedéséhez.
Az adatok alapján a gazdasági teljesítményt a termékek külkereskedelme a negyedik negyedévben is visszahúzhatta, ennek megfordulásához az export felfutására van szükség – állapította meg.