Gazdaság
Gazdaságélénkítő családpolitika
Az adókedvezmények, a csok, a babaváró támogatás jótékony hatása tetten érhető

A kormány három és félszeresére, 3500 milliárd forintra növelte 2010 óta a költségvetésben a családtámogatásokra fordítható összeget, amely – az inflációt is beleszámolva – még mindig kétszeresére növelt családtámogatási keretet jelent a költségvetésben – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője Zsigó Róbert minapi bejelentése kapcsán.
A családokért felelős parlamenti államtitkár a kormány Facebook-oldalára kedden feltöltött videóban arról beszélt, év elejétől kétszázezer forintra emelték a minimálbért, ennek következtében több családtámogatás összege is emelkedett. Januártól bruttó 280 ezer forint a gyed (gyermekgondozási díj) maximális összege, ez a 2010-es összeg két és félszerese. Bevezették, és folyamatosan emelik a diplomás gyedet. Az alapképzésben részt vevő hallgatóknak ez bruttó 140 ezer forintot, a mesterképzésben részt vevőknek bruttó 182 ezer forintot jelent. Január 1-jétől a minimálbér összegére, bruttó kétszázezer forintra emelte a kormány a gyermekek otthongondozási díjának, a gyodnak az összegét is.
Az elemző szerint az intézkedéseket összetetten érdemes vizsgálni, ugyanis az adókedvezmények, a csok, a babaváró támogatás vagy épp az ingatlanvásárlás illetékmentessége a gazdaság minden szegmensére jótékony hatást gyakorol. Ezen belül a családi adókedvezmény jelenti a legnagyobb tételt. Fontos még, hogy 2010 óta jelentősen nőtt a bérkiáramlás, ami a fogyasztást is növelte, kedvezően befolyásolta. Lakhatási oldalról az otthonteremtő kedvezmények hatása jelentős, és többféleképpen tetten érhető – magyarázta Virovácz Péter.
Élénkülést és folyamatos lendületet adott az építőiparnak, amelyet a 2008–2009-es válság próbára tett, és emelkedő pályára állította az ingatlanpiacot. Az elemző szerint azon belül, hogy pozitív a kép, kellően árnyalt is, hiszen az elérhető és igénybevehető kedvezményekkel együtt az ingatlanárak is nőttek, az áremelkedés pedig a kivitelezőknél is lecsapódott, azaz újabb réteg élvezhette a támogatások előnyeit.
Demográfiai oldalról vizsgálva nőtt a gyermekvállalási kedv, a népesedési ráta 1,2-ről 1,6-ra emelkedett, amiben jelentős szerepe van a kormányzati családpolitikának is, azonban a népességfogyás tényleges megállításához 2,1-es mutatószámra lenne szükség. Uniós tendencia, hogy ezt a számot a legjobb értékkel rendelkező Franciaország sem éri el, ahol 1,8 a reprodukciós ráta.