Javítani kell a fiatalok helyzetét

A fiatalok több szempontból is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Nem rendelkeznek tapasztalattal, így elhelyezkedésük is nehéz, illetve alacsonyabb keresetre is számíthatnak – mondta lapunk megkeresésére Molnár Dániel, kommentálva Zsigó Róbert fiatalok megsegítéséről szóló videóját. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági elemzője kiemelte: fontos minden olyan támogatás, amely segíti a fiatalok elhelyezkedését, és javítja a jövedelmi helyzetüket. A pályakezdők támogatása azért is szükséges, mert a magasabb jövedelmeknek köszönhetően csökkenhet az elvándorlás, könnyebbé válhat a fiatalok életkezdése és a családalapítás is.

A kormány elkötelezett abban, hogy a gyermekeket nevelő családok támogatása mellett segítse a fiatalok életkezdését, kilépését a munkaerőpiacra, saját otthonhoz jutását és családalapítását – mondta a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára. Ahogy arról már lapunk korábban beszámolt, Zsigó Róbert a közösségi oldalára felöltött videójában kiemelte, hogy a munkát vállaló fiatalok nettó fizetése így 22 százalékkal emelkedik annak a hónapnak a végéig, amelyben betöltik a 25. életévüket. Azok, akik nyolc órában dolgoznak, havonta 41 600 forinttal is többet vihetnek haza. Ez éves szinten félmillió forint többletjövedelmet jelent nekik – tette hozzá Zsigó Róbert.

Molnár Dániel kifejtette: nem az a cél, hogy a 15–24 éves korosztály minden tagja a munkaerőpiacon jelenjen meg. Esetükben ebben az életkorban a minél magasabb végzettség megszerzése lehet a legfontosabb cél, amely növeli az életpálya-jövedelmüket. Így a cél itt az lehet, hogy a kormányzati támogatások révén a tanulás melletti munkavégzés a személyi jövedelemadó elengedése révén a rövidebb munkaidő ellenére magasabb bért eredményezzen, ami támogathatja a megélhetésüket vagy a tanulmányaik finanszírozását – magyarázta az elemző.

Mint kiderült, a KSH adatai azt mutatják, hogy 2021 harmadik negyedévében a 15–24 éves korosztályban 274,2 ezren dolgoztak, ez 2010 azonos időszakához viszonyítva csaknem 50 ezer fős növekedést jelent. A korosztályban további 46,5 ezer fő volt munkanélküli, részarányuk így 14,5 százalék volt, ami kedvezőbb, mint az uniós átlag (17,4 százalék a második negyedévben). A KSH ezenfelül számon tart további 67,4 ezer főt, akik szeretnének dolgozni, de valamiért nem jelennek meg álláskeresőként a munkaerőpiacon, így nem minősülnek munkanélkülinek. Nyomatékosította: az szja-mentesség nyomán a korosztályban emelkedő nettó keresetek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ők is belépjenek a munkaerőpiacra, akár csak részmunkaidős pozícióban is, bár ebben a képzettség hiánya korlátot jelenthet.