Erős évkezdet és munkaerőpiac

A KSH szerdán tette közzé, hogy tavaly novemberben a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4,677 millió volt, tízezerrel kevesebb az előző havinál, de 45 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,687 milliót tett ki, hetvenezerrel többet, mint az előző év azonos időszakában. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 74,0 százalékos volt. A munkanélküliek száma 179 ezer volt tavaly novemberben, ami 3,7 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg, 0,2 százalékponttal alacsonyabb az előző havinál. A tavaly szeptember–novemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 177 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt.

Jelentős kormányzati beruházások mellett a munkahelyek megtartására és újak teremtésére állami támogatási programok indultak, amelyek több százezer főt érintettek. Ezek a programok azt szolgálták, hogy a munkaerőpiacon a stabil helyzet állandóvá váljon – mondta Bodó Sándor az M1-en tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy havi viszonylatban 45 ezer, negyedéves viszonylatban 88 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Hozzátette, hogy a közfoglalkoztatottak száma csökkent, a vizsgált időszakban négyezerrel.

Bodó Sándor úgy fogalmazott, hogy a magyar munkaerőpiac jó állapotban van, a versenyszféra tudja fogadni a munkavállalókat. Elmondta, rekordot ért el a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája, amely 74 százalék, az előző évhez képest itt 1,6 százalékos, 2010-hez viszonyítva 16,3 százalékos a növekedés. Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkanélküliségi ráta Magyarországon 3,6 százalék, szemben az európai uniós 6,6 százalékkal.

Jelentős növekedést úgy értük el, hogy a külföldre ingázók száma harmadával csökkent, ők most körülbelül nyolcvanezren vannak, a közfoglalkoztatottak létszáma pedig ötödével csökkent, 87 ezerre. Tehát a növekedést a hazai elsődleges munkaerőpiacon produkáltuk – mondta lapunk megkeresésére Szalai Piroska. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) munkaerőpiaci szakértője kitért arra, hogy nagyon nehezen született meg a döntés az idei minimálbér-emelésről, hiszen sokan el sem tudták képzelni, hogy a járvány ellenére emelkedhetnek a fizetések. Az elemzők várakozásai ellenére idén is kilenc százalék körüli bruttó és nettó béremelkedést tapasztalunk majd – tette hozzá Szalai Piroska.

„Még ugyan csak az első kilenc hónap adatait ismerjük tavalyról, és az év vége szokott nagyobb növekedést mutatni az év végi nem rendszeres juttatások miatt. A múlt évi 403 ezer forint/hó bruttó átlagkereset a növekedés miatt éves átlagban nagyon megközelíti a 440 ezer forint/hó mértéket, a nettó pedig a háromszázezer forint/hónapot. Ebből az öt százalék inflációt levéve is négy százalék reálérték-növekedés várható, ami azt jelenti, hogy 2010–2021 között csaknem nyolcvan százalékkal nőtt a nettó átlagkeresetünk reálértéke. Ilyen jelentős javulást a rendszerváltás óta nem tapasztaltunk.

Emlékezzünk arra, hogy a Horn-kormány idején tíz, 2006–2010 között pedig hat százalékkal csökkent, míg 1998–2002 közt negyedével, most pedig nyolcvan százalékkal nőtt a nettó átlagkereset reálértéke” – magyarázta.

Nyomatékosította, a keresetek javulása folytatódik. Egyrészt a 25 év alatti fiatalok személyijövedelemadó-mentessége, másrészt a gyermekes családok februárban esedékes adó-visszatérítése, harmadrészt a húszszázalékos minimálbér- és garantáltbérminimum-növekedés két számjegyű nettó átlagkereset-emelkedést produkál.

Állami támogatási programok indultak a munkahelyek megvédésére

Fotó: MH/Katona László

Szót ejtett arról is, hogy a minimálbér kétszázezer forintra és a garantált bérminimum kettőszázhatvanezer forintra történő emelése a rendszerváltoztatás óta az egyik legnagyobb növekedés. A minimálbér 2001-ben és 2002-ben emelkedett ennél jobban – emlékszünk talán, hogy az első Orbán-kormány idején két év alatt megduplázódott a minimálbér. A szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozók legkisebb keresetét jelentő garantált bérminimum pedig a 2017-es 25 százalék után a második legnagyobb emelkedés.

Megjegyezte, hogy mostanában politikai célkeresztbe került a minimálbér kérdése. Az ellenzéki összefogás egyes tagjai eltörölnék, míg mások a nettó értékét növelnék kétszázezer forintra. Szalai Piroska felhívta a figyelmet arra is, hogy ez csak névleges növekedést jelentett volna, hiszen a baloldali kormányok az infláció emelésével szokták a nominális növekedést ellensúlyozni. Így történt ez 2002–2010 között, amikor 2,5 százalékkal, illetve 1994–1998 között, amikor 13,3 százalékkal csökkent a reálértéke.

1998–2002 között viszont 85 százalékkal nőtt, 2010–2022 között pedig megduplázódott a reálértéke. „Ha a minimálbér bruttó értékét nem emeljük, akkor a minimálbérhez kötött egyéb juttatásokat sem emeljük. A keresetek és a jövedelmek javulása eredményezte azt is, hogy míg 2010-ben hárommillió magyar élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával, addigra 2020-ra a számuk megfeleződött, arányuk a lakosságon belül kisebb lett, mint az uniós átlag –fűzte hozzá a szakértő.