Gazdaság

Novemberben csökkent a munkanélküliség

A munkanélküliek száma 179 ezer volt tavaly novemberben, ami 3,7 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg, 0,2 százalékponttal alacsonyabb az előző havinál. A tavaly szeptember-novemberi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 177 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt - ismertette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 2020. február-áprilisi időszakban volt utoljára alacsonyabb a munkanélküliek száma, a munkanélküliségi ráta pedig 2020. első negyedéve óta nem volt ilyen alacsony.

Novemberben csökkent a munkanélküliség
A munkanélküliek száma 179 ezer volt tavaly novemberben, ami 3,7 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg
Fotó: Pixabay

Tavaly szeptember-novemberben a 15-74 éves munkanélküliek száma 25 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája egy év alatt nem változott, 11,9 százalékos volt. Az összes munkanélküli ötöde a fiatalok közül került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 3,2 százalékra, az 55-74 éveseké 0,5 százalékponttal, 2,6 százalékra csökkent.

A férfiak munkanélküliségi rátája 0,9 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött, a nők 3,9 százalékos munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Bodó Sándor: Stabil a munkaerőpiac helyzete

A magyar munkaerőpiacon kedvező tendenciák mutatkoznak, a munkaerőpiac stabil helyzete állandónak tekinthető, ezek mögött kormányzati támogatások, intézkedések sora húzódik - hangsúlyozta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

Bodó Sándor kiemelte, hogy jelentős kormányzati beruházások mellett a munkahelyek megtartására és újak teremtésére állami támogatási programok indultak, amelyek többszáz ezer főt érintettek. Ezek a programok azt szolgálták, hogy a munkaerőpiacon a stabil helyzet állandóvá váljon.

Felhívta a figyelmet arra, hogy havi viszonylatban 45 ezer, negyedéves viszonylatban 88 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Hozzátette, hogy a közfoglalkoztatottak száma csökkent, a vizsgált időszakban 4 ezerrel.

Bodó Sándor úgy fogalmazott, hogy a magyar munkaerőpiac jó állapotban van, a versenyszféra tudja fogadni a munkavállalókat.

Elmondta, rekordot ért el a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája, amely elérte a 74 százalékot, az előző évhez képest itt 1,6 százalékos, 2010-hez viszonyítva 16,3 százalékos a növekedés.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkanélküliségi ráta Magyarországon 3,6 százalék szemben az európai uniós 6,6 százalékkal. Magyarország európai uniós viszonylatban is jól áll - jelentette ki az államtitkár.

Bodó Sándor szólt arról is, hogy a legfrissebb adatok szerint a regisztrált álláskeresők száma 241 373 fő, a 15-24 éves korosztály esetében 6,5 ezerrel kevesebb, mint az előző időszakban volt.

Az ITM államtitkára kitért arra, hogy 2010 óta a legjobban a feldolgozóiparban nőtt a foglalkoztatás, ami mintegy 190 ezer munkavállót jelent. Az építőiparban és a szakmai-tudományos tevékenységben mintegy 90-90 ezerrel bővült a létszám. Az informatika területén is egyre többen dolgoznak, itt 72 ezer a létszámbővülés, a humánegészségügyben is 54 ezerrel emelkedett a dolgozók száma 2010-hez képest.

Az államtitkár szerint a munkaerőpiacon átrendeződés van. Vannak ágazatok, amelyek a vírusjárványt könnyebben vészelték át, esetenként megerősödve jöttek ki, és vannak olyan területek, amelyeknél több kormányzati segítségre volt szükség, ami időben meg is érkezett - mondta Bodó Sándor.

Elemzők: Közel a teljes foglalkoztatás

A teljes foglalkoztatottság közelében áll a munkaerőpiac és az extenzív növekedési fázis hamarosan lezárulhat. A további fejlődés útja a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozása lehet, csupán új munkahelyek teremtésével már nehéz lesz a gazdasági teljesítmény fokozása - erre a következtetésre jutottak az elemzők a legfrissebb statisztikai adatok láttán.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: a gazdaságban ismét egyre nagyobb mértékű a munkaerőhiány, ami egyrészt serkenti a béremelkedést, másrészt azonban gátolhatja a gazdasági növekedést. Így a további fejlődés útja a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozása lehet, csupán új munkahelyek teremtésével már nehéz lesz a gazdasági teljesítmény fokozása.  

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője rámutatott: az év végére újra elérkezett a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet. Az újra megjelenő és várhatóan fennmaradó munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt kialakult aggodalmakat is.