Idén tovább nőnek a családtámogatások

A kormány 2010 óta 3,5-szeresére, 3500 milliárd forintra növelte a költségvetésben a családtámogatásokra fordítható összeget. A cél, hogy Magyarországon egyre könnyebb legyen családot alapítani, gyermeket vállalni, gyermeket nevelni, hiszen Magyarország családbarát ország – hangsúlyozta Zsigó Róbert a kormány közösségi oldalára feltöltött videójában. A családokért felelős parlamenti államtitkára hozzátette: január elsejétől kétszázezer forintra emelték a minimálbért, ennek következtében több családtámogatás összege is emelkedett. Szintén januártól bruttó 280 ezer forintra emelkedett a gyed (gyermekgondozási díj) maximális összege, ez a 2010-es összeg két és félszerese.

Kitért többek között arra is, hogy bevezették és folyamatosan emelik a diplomás gyedet. Az alapképzésben részt vevő hallgatóknak ez bruttó 140 ezer forintot, a mesterképzésben részt vevőknek bruttó 182 ezer forintot jelent. Január elsejétől a minimálbér összegére, bruttó kétszázezer forintra emelte a kormány a gyermekek otthongondozási díjának, a gyodnak az összegét – magyarázta.

„Ezen intézkedésekből is látszik, hogy mi – a 2010 előtti baloldali kormányokkal ellentétben – a válság idején sem elveszünk a családoktól, hanem minden eszközünkkel támogatjuk őket. Mi továbbra is a családokért dolgozunk. A kormány elkötelezett abban, hogy a gyermekeket nevelő családok támogatása mellett segítse a fiatalok életkezdését, kilépését a munkaerőpiacra, saját otthonhoz jutását és családalapítását” – hangoztatta a családokért felelős parlamenti államtitkár.

Az EU és benne Magyarország egyik fő problémája, hogy a termékenységi arányszám sem hazánkban, sem más tagállamban nem éri el a népességszám fenntartásához szükséges 2,1-es értékét – kommentálta Zsigó Róbert videóját lapunk kérésére Molnár Dániel. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági elemzője elmondta: hazánk esetében ugyan a fordulat bekövetkezett, a 2011-es mélypontot jelentő 1,23-ról 2020-ig 1,56-ra emelkedett a mutatószám, van még azonban teendő. A problémát ugyanakkor nem a gyermekvállalási hajlandóság jelenti, hiszen a különböző felmérések azt mutatják, hogy a fiatalok szeretnének több gyereket vállalni, de végül különböző okokból kifolyólag csak kevesebb gyerek születik meg – tette hozzá.

Kifejtette: az egyik fő – kutatásokban kiemelt – ok az anyagi helyzet, azaz a szülők igyekeznek megfelelő anyagi környezetet kialakítani a gyermekvállalást megelőzően, amely későbbre tolja az első gyermek születését is, így a második, harmadik gyermek is csak később tud megszületni, ha a biológia ennek nem szab gátat. Ezen korlát lebontása érdekében döntött úgy a kormányzat, hogy különböző intézkedések révén igyekszik javítani a gyermeket vállaló vagy azt tervező párok jövedelmi helyzetét. Ezt a célt szolgálják például a családi adókedvezmények, amelyek magasabb jövedelmet biztosítanak a gyermeknevelés mellett dolgozó szülőknek, de ide sorolható az év elejétől a 25 év alatti fiatalok számára bevezetett szja-mentesség is, amely az életkezdést könnyíti meg – magyarázta Molnár Dániel.

Hangsúlyozta: szintén hozzájárulnak a minél korábbi gyermekvállaláshoz az otthonteremtési támogatások, amelyek a családalapítás legfontosabb lépését, a közös otthon megteremtését segítik elő. Elmondása szerint a demográfiai folyamatokban tartós változásokat még a leghatékonyabb intézkedésekkel is csak évtizedek alatt lehet elérni.