A mondák és a valóság, Surányi és a számok

A megugró infláció a világban mindenhol a figyelem középpontjába állította a jegybankokat, ezzel összhangban számtalan értékelő írás született a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájáról is. Surányi György közelmúltban megjelent írásában (portfolio.hu, A látszat és valóság, 2021. november 18.), nyilatkozataiban állítások sorát vonultatta fel többek között a magyar jegybank válságkezeléséről, válság utáni monetáris politikájáról és a jelenlegi inflációs folyamatokról - emlékeztetnek közös szerzői cikkükben az MNB munkatársai, Balogh András, Hajnal Mihály és Kuti Zsolt.

„Az MNB mindig is nyitott volt a termékeny szakmai vitára, ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a megfogalmazott állítások objektív tényeken alapuljanak. Surányi megnyilatkozásaival kapcsolatban ezúttal is úgy látjuk, hogy értékeléseiben napjaink történéseihez meglehetősen szelektíven viszonyul, hangzatosnak szánt állításait tudatosan félreértelmezett, a nemzetközi kontextust legfeljebb távolról érintő, időnként hibás adatokra alapozza. Jelen cikkünkben sok ponton vitatkozhatnánk a szerző közelmúltbeli állításaival, de válaszunkban csak két fő témára fókuszálunk: mi is befolyásolta valójában az infláció alakulását az elmúlt években, és hogyan reagált erre a Magyar Nemzeti Bank”- tudatták a szerzők, akik szerint Surányi György több olyan dolgot kér számon az MNB-től, aminek megvalósítását a jegybank valójában már jóval a cikkek, megnyilatkozások megszületése előtt megkezdte.

„Így e válaszra nem is a megfogalmazott javaslatok, hanem az azokat megalapozni hivatott téves helyzetértékelés miatt van szükség” - tudatták a szerzők, akiknek véleménycikkét teljes terjedelmében is lehet elolvasni.