Gazdaság

A növekvő bérek az adókedvezményeket is lehetővé teszik

A családi jövedelemadó-visszatérítés nyolcszázezer forint is lehet, akiknek a jövedelemadatait ismeri az adóhivatal, külön nyilatkozat nélkül megkapják az összeget

Jövőre a három legnagyobb költségvetési tételt a családosok adó-visszatérítése, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás csökkentése, valamint a 25 év alattiak adómentességének bevezetése jelenti. A GDP-nél erőteljesebben növekvő munkabérekből levonható járulékok, valamint a fogyasztás áfabevételei javarészt fedezik a kiadásokat.

A 2022-es évet érintő egyik legfontosabb újdonság az szja-visszatérítés intézményrendszere – emlékeztetett Honyek Péter, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatója. Kifejtette, ez azt jelenti, hogy 2022. február 15-ig minden gyermekes szülőnek, aki családi kedvezményre jogosult, visszajár az idén megszerzett, összevont adóalapba tartozó jövedelme utáni személyi jövedelemadó, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) személyi jövedelemadónak minősülő része (9,5 százalék), kata-adóalanyok esetében a 2021-es tételes adó negyede – a 2020 december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalmáig.

Ezek alapján az adó-visszatérítés összege legfeljebb 809 ezer forint lehet, ami a 2020. decemberi KSH-adatok alapján számolt éves bruttó átlagkereset tizenkétszeresének és a 15 százalékos szja-mértéknek a szorzata ezer forintra kerekítve.

Honyek Péter emlékeztetett, a kata-adóalanyok és azok, akiknek a kiutaláshoz szükséges adatait nem ismeri az adóhatóság az év végéig a visszautalásról nyilatkozatot tehetnek. Azok a magánszemélyek pedig, akik határidőig nem nyilatkoznak, a visszatérítést a személyijövedelemadó-bevallásban érvénye­síthetik – tette hozzá.

Újdonság – hívta fel a figyelmet a szakértő –, hogy 2022. január 1-jétől a 25 év alatti fiatalok összevont adóalapba tartozó jövedelme mentes lesz a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól, azaz jövedelemadó-mentességet kapnak. Fontos kitétel, hogy a kedvezmény maximum a tárgyévet megelőző év július hónapjára a KSH által közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértékéig (azaz 401 847 forintig) érvényesíthető. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy eddig az összeghatárig minden 25 év alattinak jár majd a kedvezmény, felette azonban nem vehető igénybe.

Lényeges változás még, hogy a béreket terhelő munkáltatói adóterhek tovább csökkennek. A csökkentés keretében a másfél százalékos szakképzési hozzájárulást kivezetik, a szociális hozzájárulási adó kulcsa pedig két és fél százalékponttal csökken – a mérséklés a legkisebb keresetekről szóló megállapodás része, a minimálbér így jövő évtől kétszázezer, a garantált bérminimum pedig kétszázhatvanezer forintra emelkedik.

Újdonságként értékelhető, hogy a munkáltatók, más vállalkozások 2022. január 1-jétől kezdődően adómentesen biztosíthatják az emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 watt teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár magáncélú használatát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltató elektromos rásegítésű kerékpárt biztosíthat a dolgozói számára. Ez a kerékpár nem kerül a munkavállaló tulajdonába, azonban az adómentességnek nem feltétele, hogy a kerékpárt a vállalkozás érdekében használja a munkavállaló, azaz nemcsak munkába járáshoz, hanem hétvégi túrázásra is használható az eszköz – mutatott rá Honyek Péter.

Kiemelte, a három legnagyobb tétel a családosok adó-visszatérítése, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás csökkentése, valamint a 25 év alattiak adómentességének bevezetése. Ez a három intézkedés a minimálbéralku előtti becslés szerint is több mint ezermilliárd forintot jelent. Ugyanakkor a 2021. és 2022. évi költségvetés számai alapján látszik, az állam jelentősen növekvő bevételeket várt a bérekből. Az áfa- és a szociá­lishozzájárulásiadó-bevételek növekedése elegendő arra, hogy a kiadások egy jelentős részét fedezze. Ennek indoka az, hogy a Covid–19 okozta veszélyhelyzet hatásának enyhülésével ismételten erősebb ütemben nőnek a munkabérek, mint a GDP – húzta alá a szakértő. A KSH adatai szerint 2021 első felében 411 000 forintról 433 700 forintra nőtt a magyar átlagfizetés. Így a 2021. júliusi átlagfizetés 7,9 százalékkal magasabb az egy évvel azelőttinél.

A költségvetési bevételek szempontjából a bérek növekedése fontosabb, mint a GDP emelkedése, hiszen az öt legnagyobb adónem közül az áfa és a jövedéki adó a belföldi fogyasztástól függ, amit értelemszerűen alakít a lakosság rendelkezésére álló pénzösszeg nagysága.

A személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó pedig közvetlenül a munkabérek nagyságától függ. Ezért az állam a növekvő bérek következményeképpen mintegy „megengedheti magának” a felsorolt kedvezményeket.

Kapcsolódó írásaink