Gazdaság
Átfogó fejlesztésről döntött a kormány
A vasútnak újra fontos közlekedési eszközzé kell válnia a Budapest és az agglomeráció közötti utazásoknál
Budapest és környéke közlekedése fejlődésének elengedhetetlen feltétele a vasút fejlesztése, ez országos és európai jelentőséggel is bír – emelte ki Fürjes Balázs. A célok egyszerűek: mindenki érjen gyorsabban és kényelmesebben célba, legyen kevesebb a dugó, tisztább a levegő. A vasútnak újra fontos közlekedési eszközzé kell válnia Budapesten belül és a mainál sokkal kihasználtabb eszközzé a Budapest és az agglomeráció közötti utazásoknál – hangsúlyozta.
Cél, hogy a vasút fejlesztésével megduplázódjon az elővárosokból vasúttal érkezők és azzal hazatérők száma. A tapasztalat már bizonyított, ez történt a felújított esztergomi és székesfehérvári vonalakon – emlékeztetett.
A kormány által elfogadott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia a célok elérését biztosítja a következő módon: minden elővárosi vasútállomásról óránként legalább négy vonat indul majd Budapestre, átszállás nélkül legalább három metróvonal lesz elérhető, megduplázódik az agglomerációból Budapestre vonattal érkezők száma. Megvalósul az integrált tarifaközösség, az utazás során elegendő lesz egyetlen bérlet vagy jegy vasútra, buszra, metróra, villamosra – részletezte az államtitkár.
Mindez akkor érhető el, ha a vasút korszerűsítése átfogó, ezért a kormány által megkezdett járműbeszerzés tovább folytatódik, folyamatosan megújulnak a vasútállomások, fejlődik az infrastruktúra, egész Budapestet behálózó szolgáltatás jön létre – magyarázta Fürjes Balázs.
A Kelenföldi, a Déli és a Nyugati pályaudvart összekötő vasúti alagút megépítésével egy százéves terv valósul meg, új közösségi terek, parkok jöhetnek létre. Emellett gyorsabbá és kényelmesebbé válik a közösségi közlekedés, főleg a legkörnyezetbarátabb kötöttpályás közlekedés, a vasút – emelte ki.
A döntés alapján a következő két évtized nemzeti kormányai újabb háromezermilliárd forintot (plusz HÉV-fejlesztésre további ezermilliárdot) fordítanak Budapest és a várostérség közlekedésének fejlesztésére, döntően EU-s forrásokból – ismertette Fürjes Balázs, hozzátéve: a húsz évre szóló terv első 1500 milliárd forintjára már garantált európai uniós forrás lesz 2027-ig.
Hazánk közlekedési projektjavaslatokkal rukkolt elő
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) hétmilliárd eurós keretösszegű közlekedésfejlesztési felhívására január közepéig nyújthatnak be pályázatokat a tagállamok. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) javaslata alapján Magyarország tizenhét projekthez kér összesen csaknem 110 milliárd forint támogatást a pénzügyi ciklus első kiírásában – írta az ITM tegnapi sajtóközleményében. Kifejtették: a több mint 430 milliárd forint összértékű fejlesztések közé tartozik a Déli Körvasút második üteme, ultragyors elektromos töltőhálózat kiépítése, három biztonságos, őrzött kamionparkoló kialakítása az M1 és M35 mentén.
Magyarország és 14 másik tagállam az úgynevezett kohéziós nemzeti borítékban meghatározott összegű CEF-forrásra jogosult, ami hazánk esetében 802 millió eurót tesz ki. A jelenlegi pénzügyi időszakban e keret 70 százalékát különítik el az egyes országok számára 2023-ig. A felhívásra beérkező pályázatok közül jövő nyáron választják ki a támogatásra érdemeseket. A projektjavaslatokról döntő kormányhatározat kedden jelent meg a Magyar Közlönyben.
(JA)
