Gazdaság

Atomenergiával a karbonsemlegesség felé

Az atomerőmű működése nem jár szén-dioxid-kibocsátással. Ennek jelentősége a klímaváltozás elleni küzdelemben felbecsülhetetlen – mondta lapunknak Süli János

Köztudott, hogy az atomerőmű működése nem jár szén-dioxid-kibocsátással. Ennek jelentősége a klímaváltozás elleni küzdelemben felbecsülhetetlen. A klímacsatát ezért Magyarország az atomenergia és a napenergia fejlesztésével kívánja megnyerni – válaszolta lapunk megkeresésére Süli János, a beruházásért felelős miniszter.

Atomenergiával a karbonsemlegesség felé
„Az új blokkokkal Magyarország villamosenergia-ellátásának a biztonsága folyamatosan nő”
Fotó: MH

– Miben korszerűbbek az új blokkok a korábbiaknál? Mik voltak a legfontosabb fejlesztések a régi blokkokhoz képest?

– A nyolcvanas években magam is részt vettem a négy paksi egység üzembe helyezésében. A Paksi Atomerőmű blokkjai akkoriban a korszak legfejlettebb technológiáját vonultatták fel. Ám ahogy egy 21. századi személyautó is jóval korszerűbb a nyolcvanas években gyártottaknál, úgy a VVER–1200 blokkok is jóval fejlettebbek a VVER–440-es elődeiknél, azzal együtt, hogy a négy paksi blokkot az évtizedek alatt folyamatosan modernizálták. Az egyik legfontosabb előrehaladás ez idő alatt a biztonság terén történt. A VVER–1200 blokknál ezt aktív, vagyis a működésükhöz energiabetáplálást igénylő és passzív, tehát a funkciójukat energiabetáplálás és emberi közreműködés nélkül ellátni képes biztonsági rendszerek is garantálják.

A kulcsfontosságú berendezések négyszeres redundanciával épülnek ki, vagyis ugyanazt a biztonsági funkciót a beépítendő négy berendezés mindegyike önállóan, egyedül is képes ellátni. De hadd említsek két egyszerűen elképzelhető innovációt! Az egyik a reaktort védő kettős falú konténert, amelynek külső fala akár egy utasszállító repülőgép rázuhanásának is ellenáll, a belső fal pedig a kibocsátást akadályozza meg. A másik megoldás pedig a zónaolvadék-csapda, ami nem más, mint egy speciális tartály a reaktor alatt arra a rendkívül kis valószínűséggel bekövetkező eshetőségre, ha az aktív zóna megolvadna. Látható, hogy egy atomerőmű tervezésekor a legvalószínűtlenebb forgatókönyveket is számításba vesszük és felkészülünk rájuk.

– Mitől tekinthető zöldnek, környezetbarátnak az atomenergia?

– Köztudott, hogy az atomerőmű működése nem jár szén-dioxid-kibocsátással. Ennek jelentősége a klímaváltozás elleni küzdelemben felbecsülhetetlen. A klímacsatát ezért Magyarország az atomenergia és a napenergia fejlesztésével kívánja megnyerni. Ha egyszerre akarunk ellátásbiztonságot, olcsó áramot és tiszta energiát, tulajdonképpen az atomenergia az egyetlen, ami szóba jöhet.

– Palkovics László innovációs és technológiai miniszter korábban egy sajtótájékoztató keretei között megemlítette, hogy a hidrogént az atomenergia kapcsán akár köztes tárolóként is lehet hasznosítani. Magyarország miért döntött emellett, illetve a hidrogéngazdaság lehet-e karbonsemleges?

– A villamosenergia-rendszer egyik fontos kérdése az energia tárolása, hiszen az áram speciális termék: a rendszerben minden egyes pillanatban annyi megtermelt áramnak kell megjelennie, amennyit a fogyasztók igényelnek. Azt is tudni kell, hogy a villamos energia ipari léptékben nem tárolható, az országhatárainkon belül semmiképp. A magas hegyekkel és nagy esésű folyókkal rendelkező Ausztria szivattyús-tározós erőművekkel tudja áthidalni ezt a kérdést: a megújuló energiaforrások által termelt többletárammal vizet pumpálnak fel a hegyekbe, amikor pedig villanyra van szükség, leengedik azt, és a lezúduló víz energiáját felhasználva áramot termelnek.

Magyarország földrajzi adottságai nem teszik lehetővé ezt a tárolási formát. Megoldás lehet ugyanakkor a hidrogéngazdaság: a naperőműben vagy az atomerőműben termelt áram segítségével hidrogént állítunk elő, amit eltárolunk és szükség esetén tüzelőanyag-cellás alkalmazásokban, akár erőművekben, akár a közlekedésben használunk fel. Hozzáteszem: a hidrogéngazdaság csak akkor lehet karbonmentes, ha tiszta árammal állítjuk elő a hidrogént.

– Mekkora kapacitásbővülést jelentenek az új blokkok, tudván azt, hogy a régebbieket fokozatosan kapcsolják le?

– Hosszú távon a nukleáris kapacitás húszszázalékos növekedését jelenti a két új blokk rendszerbe állítása, mivel a mostani négy blokk összkapacitása 2000 MW, mi pedig két korszerű, egyenként 1200 MW kapacitású blokkot építünk. A beruházás valójában a nukleáris kapacitás fenntartását eredményezi, hiszen a hazánkban termelt villamos energia felét, valamint a villamosenergia-igény harmadát a jelenleg működő atomerőmű biztosítja. Ennek a már meghosszabbított élettartama kétezer-harminckettő–kétezer-harminchét között lejár.

A két új paksi blokk a leálló erőmű pótlására hivatott. A világ és benne hazánk energiaigénye évről évre növekszik. Folyamatosan dőlnek meg hazánkban is az áramfogyasztási rekordok, miközben Magyarország folyamatosan importból kénytelen fedezni nagyságrendileg az igények harmadát. Ráadásul a hazai és európai erőműpark öregszik, ezért is van szükség új kapacitásokra. Az új blokkokkal Magyarország villamosenergia-ellátásának biztonsága nő, hisz az áram forrása az országhatáron belülről lesz biztosítható.

– Mi lehet az oka annak, hogy az ellenzék ennyire ellenzi ezt a beruházást?

– Ha röviden szeretnék válaszolni, azt mondhatnám, azért, mert semmilyen racionális, józan érvre nem hallgatnak, vagy mert a lobbiérdekeik nem ezt kívánják. Pedig ők is tisztában vannak vele, hogy Paks II. nélkül nincs hosszú távú biztonságos áramellátás, nincs olcsó energia, nem lehetséges a rezsicsökkentés, valamint a klímavédelmi célok sem érhetők el. Miközben azt mindenki belátja, hogy mindennapi életünkhöz energiára van szükség, energiaellátás nélkül létezni sem tudnánk, a különböző energiafajták megítélése tekintetében már nincs ilyen egyetértés.

A nukleáris energiát gyakorta éri tényeket figyelmen kívül hagyó, alaptalan kritika, miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy az atomenergia képes a megújulók mellett alacsony emisszióra épülő villamos energiát szolgáltatni kiszámíthatóan, nagy mennyiségben, megfizethető áron, biztonságosan. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága friss tanulmányában az atomenergiát jelöli meg a leginkább klímabarát energiaforrásként. Az ENSZ számításai szerint az atomenergia szén-dioxid-kibocsátása, földterület- és nyersanyagszükséglete még a megújuló energiaforrásokénál is alacsonyabb. Éppen ezért változatlanul meggyőződésünk, hogy Magyarország jó úton halad, amikor hosszú távon környezetbarát és – ha úgy tetszik –, zöldtechnológiákkal, az atomenergia és a megújulók révén kívánja biztosítani az áramellátást.

Kapcsolódó írásaink