Gazdaság

Becserélem nap

A számlával, nyugtával bizonyítjuk a fogyasztói szerződést létrejöttét, ahhoz, hogy hibás teljesítés esetén érvényesíteni tudjuk szavatossági jogainkat – mondta Inzelt Éva

A fogyasztóvédelemben becserélem napnak nevezik december 27-ét. A karácsonyi ajándékozás során sokan nem találják el a megfelelő színt, méretet, és ott van még a titokzatos „nem tetszik” indok is. Inzelt Éva, a Budapesti Békéltető Testület elnöke szerint tévesen él a köztudatban a háromnapos szabály.

Becserélem nap
Levásárlás jogi értelemben nem létezik, egyes kereskedők viszont adhatnak engedményeket
Fotó: MH/Purger Tamás

Ökölszabály, hogy a hibátlan terméket az eladó nem köteles visszavenni, levásárlást, cserét biztosítani. Nem hibás egy termék, ha szűk ránk, ha nem illik a szemünk színéhez, túl édes az illata, vagy unjuk a benne futó tévéműsort – magyarázta Inzelt Éva a Budapesti Békéltető Testület elnöke. Kiemelte: könnyebb helyzetben vagyunk, ha webáruházból vásároltunk, ez esetben a 14 napos elállási jogunkat jogszabály biztosítja, indokolnunk sem kell.

Elmondása szerint a bolti vásárlásnál vásárlóbarát (vásárlásösztönző) intézkedésként az eladó saját elhatározásából, jogszabályi kényszer nélkül lehetővé teheti a cserét vagy a vételár erejéig más termék vásárlását, de ezt nem követelhetjük. Fontos, hogy egyébként egyáltalán nem létezik „levásárlás” nevű szavatossági jog sem. Rejtélyes okból, torzultan él a magyar vásárlói tudatban egy „háromnapos szabály” is, ezért érdemes egy kis rendet vágni.

A jogszabályban felsorolt tartós fogyasztási cikkek – csak ezekre van kötelező, jogszabályi jótállás – hibája esetén három munkanapon belül érvényesített csereigény esetén az eladó nem hivatkozhat arra, hogy ez neki többletköltséget eredményezne, és inkább javítana, hanem köteles a hibás terméket cserélni – fejtette ki Inzelt Éva, majd hozzátette: itt viszont hibás termékről van szó, ami nem süt, viszont füstöl, vagy nem indul el, de szikrázik. Ez a jog csak természetes személy fogyasztóra (vásárlóra) vonatkozik.

Fontos az is, hogy ha magánszemélyektől vásárolunk az erre létrehozott weboldalon, az eladó magánszemélyt nem terheli ilyen kötelezettség. A Békéltető Testület elnöke elmondta: ha ajándékunk sérült vagy hibás, természetesen élhetünk szavatossági vagy jótállási jogainkkal. Első körben javítást vagy cserét kérhetünk, másodsorban és törvényi feltételek fennállása esetén van mód árleszállításra, a javítási költség megfizetésére, elállásra. Reklamációnkat és szavatossági, illetve jótállási igényünket jegyzőkönyvezni kell a jogszabályban meghatározott tartalommal, a vállalkozást bevizsgálási és annak eredményétől függő helytállási kötelezettség terheli – magyarázta.

Mint kiderült: ha webáruházban rendelt termék hibásodik meg (tehát nem azért állunk el 14 napon belül, mert nem tetszik, vagy tévesen vásároltunk, esetleg egyszerűen meggondoltuk magunkat), akkor nem nyílik meg rögtön az elállási jog azért szavatossági ügyben, mert online a vétel, ilyenkor a szavatossági ügyintézés szabályai úgy irányadóak, mint „sima” bolti vételnél. Fontos megjegyezni azt is, hogy szerződéses vagy kereskedelmi jótállás néven jótállást vállalhat a kereskedő is bármely termékre, akkor az unásig ismételt szavatossági szabályoknál kedvezőbb helyzetben leszünk. De sem a jogszabályi, sem a szerződéses jótállás, sem a szavatosság nem teszi lehetővé azt, hogy hibátlan termék esetén igényekkel lépjünk fel.

Hibás teljesítés esetén négyféle kellékszavatossági igény érvényesíthető a kötelezettel (eladóval) szemben.

Inzelt Éva kifejtette: elsősorban kijavítást vagy kicserélést kérhetünk, amelyek közül főszabály szerint a fogyasztó választ, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az az eladónak a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget jelentene, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a szavatossági jog teljesítésévela jogosultnak okozott kényelmetlenséget.

Ha a fentiek szerint sem kijavításra, sem kicserélésre nincs jogunk, vagy ha a kötelezett (eladó) a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a dolog tulajdonságaira és rendeltetésre tekintettel megfelelő határidőn belül és jelentős kényelmetlenség okozása nélkül nem tud eleget tenni, a fogyasztó választhat, hogy árleszállítást kér vagy eláll a szerződéstől (visszakérheti a vételárat). Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye – nyomatékosította.

Többek között azt is elmagyarázta, hogy valójában a számlával, nyugtával bizonyítjuk a fogyasztói szerződést (általában adásvétel) létrejöttét, ahhoz, hogy hibás teljesítés esetén érvényesíteni tudjuk szavatossági jogainkat, szükséges ez is.

Azonban szerinte a tartós fogyasztási cikk esetében kissé más a helyzet: a vállalkozás (eladó) köteles jótállási jegyet adni meghatározott jogszabályi tartalommal a vásárlónak és a jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek (nem kell a számla, nyugta birtokában lenni). Nem tehető a jótállás feltételéül a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.

A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti. A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek – nyomatékosította.

Szót ejtett még arról is, hogy ha fogyasztóként a panaszunkat nem orvosolták, szavatossági, illetve jótállási igényünknek nem tett eleget a vállalkozás, vita esetén bátran forduljunk a békéltető testületekhez, ahol gyors, ingyenes, szakszerű eljárásban nyílik lehetőség az alternatív vitarendezés eszközeivel egyezség létrehozására, illetve ennek hiányában a jogvita eldöntésére.

Kapcsolódó írásaink

Csereszavatosság az élelmiszereknél

ĀHa a minőségmegőrzési idő letelte után mégis megennénk az ételt, ezt saját kockázatunkra és csak akkor tegyük, ha az ajánlott módon tároltuk, és a csomagolás sértetlen