Gazdaság

Nincs még vége a jegybanki szigorításnak

Hétindító. Az import növekedését a magas fogyasztásés beruházás indokolja, míg az export gyengélkedését az ipart sújtó alapanyaghiány és szállítási nehézségek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) harmadik negyedéves fizetésimérleg-adataiból megtudható a teljes fizetési mérleg alakulása, a Pénzügyminisztérium novemberi költségvetési jelentéséből pedig kiderül, mely tételek okozták a magas hiányt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a hét közepén jelenteti meg az októberi külkereskedelem második becslését, amelyben a fő számok várhatóan érdemben nem változnak. A jegybank csütörtökön dönt az egyhetes betéti kamat alakulásáról.

Az MNB holnap közli a harmadik negyedéves fizetésimérleg-adatokat – közölte lapunkkal Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője. Kifejtette, az adatok vélhetően nem lesznek kedvezőek, hiszen a KSH adataiból tudjuk, hogy a harmadik negyedévben az export mindössze 1,4 százalékkal bővült, miközben az import növekedése 5,6 százalékot tett ki, ezzel a nettó export 3,2 százalékponttal lassította a növekedést.

Hozzátette: az adatközlésből megtudható a teljes fizetési mérleg alakulását. Az adatok várhatóan rámutatnak arra, hogy szükséges csökkenteni a folyó fizetési mérleg hiányát a belső kereslet hűtésével, illetve az export dinamizálásával. Ez utóbbiban szerepe lehet a turizmus helyreállásának, illetve az ipart érintő gyártási nehéz-ségek elmúlásának – emelte ki.

Szintén holnap jelenik meg a Pénzügyminisztérium részletes jelentése a novemberi költségvetési folyamatokról. Ebből megtudhatjuk, hogy mely tételek okozták a kiemelkedően magas, havi szinten 1009 milliárd forintos hiányt – közölte Regős Gábor. Az sejthető, hogy ezt inkább a kiadási oldal indokolta, a bevételi oldalon talán kevésbé látszik olyan tétel, amiben ekkora változás lett volna, hacsak nem volt valami rendkívüli esemény – tette hozzá. Kiadási oldalról a hiányban szerepe lehetett a nagyobb nyugdíjkifizetéseknek (korrekció, prémium).

A novemberi adatból a korábbiaknál is jobban látszott, hogy szükség van a hiány lefaragására, ennek első lépése volt néhány beruházás elhalasztása – magyarázta. Második lépésnek tekinthető a pénzügyminiszter múlt pénteki bejelentése, miszerint a jövő évi hiány egy százalékponttal alacsonyabb lesz, azaz gyorsabb ütemben folytatódik a költségvetés konszolidálása. Ez mindenképpen üdvözlendő, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az így meghatározott hiány se nem túl alacsony, se nem túl magas, azaz nem is túl szigorú a fiskális politika és nem is annyira költekező, mint eredetileg tervezték.

A KSH-nál szerdán egyetlen adat jelenik meg, az októberi külkereskedelem második becslése. Az első becslés alapján az októberi külkereskedelmi adatok kedvezőtlenül alakultak, az export euróban számított 0,9 százalékos bővülését az import 14,4 százalékos növekedése kísérte, így az egyenleg romlott – hívta fel a figyelmet Regős Gábor.

Az import növekedését a magas fogyasztás és beruházás indokolja, míg az export gyengélkedését az ipart és azon belül is kiemelkedően a járműgyártást sújtó alapanyaghiány és szállítási nehézségek – részletezte az elemző. A második becslésben a fő számok várhatóan érdemben nem változnak, azonban megtudhatjuk az egyes ágazatok, illetve termékcsoportok forgalmának alakulását – hangsúlyozta.

Az MNB csütörtökön dönt az egyhetes betéti kamat alakulásáról. Múlt csütörtökön a jegybank az egyhetes betéti kamat mértékét ismét harminc bázisponttal emelte, 3,6 százalékra, ami az előző hetek növekedésénél gyorsabb – emelte ki. Bár az infláció megfékezése miatt várhatóak még szigorító lépések a jegybanktól, most arra számítunk, hogy az egyhetes betéti kamat, tehát az effektív alapkamat nem változik, vagy csak minimálisan emelkedik – közölte Regős Gábor. A további intézkedések a forint árfolyamának alakulása és a beérkező új inflációs adatok függvényében történhetnek – tette hozzá.

Kapcsolódó írásaink