Gazdaság

Továbbra is az infláció a jegybank fő ellensége

A gazdaság helyreállítási potenciálja erős, de a növekedést kettősség jellemzi. A belső kereslet jelentheti a növekedés forrását, az export később pattanhat vissza

Az elhúzódó inflációs nyomás hosszú alapkamat-emeléseket indokol, tovább folytatódik a kamatemelések sorozata 2022-ben is. Az infláció mérséklődése lassú folyamat lesz, elemzők szerint a piaci várakozásoktól némileg elmaradó mértékben emelt alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank tegnap.

Továbbra is az infláció a jegybank fő ellensége
Virág Barnabás: A legoptimálisabb döntéseket hoztuk meg
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Online sajtótájékoztatón ismertette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tegnapi ülésén meghozott döntéseket Virág Barnabás, a jegybank alelnöke. Azt mondta, a elhúzódó inflációs nyomás hosszú alapkamat-emeléseket indokol, tovább folytatódik a kamatemelések sorozata 2022-ben is. Az MNB tovább emelte az alapkamat mértékét, a keddi döntés értelmében az alapkamat 30 bázisponttal, 2,4 százalékra nőtt. Virág Barnabás hozzátette: az új szakaszban meghatározó az egyhetes betéti eszköz kamata, az egyhetes betéti rátában bekövetkező lépések tartósan beépülnek. A maginfláció 2022 egészében a toleranciasáv fölött maradhat, a kö-vetkező negyedévekben 6 százalék közelébe is emelkedik. A tanács értékelése szerint a fő ellenség változatlanul az infláció, középtávon a legfontosabb az inflációs várakozások lehorgonyzása az inflációs céllal összhangban – mondta. Egyúttal közölte: az árstabilitást jelentő háromszázalékos értéket 2023 első félévében érheti el a fogyasztóiár-index.

Arról is beszélt, középtávon meghatározó az inflációs cél, a tanács a kamatemelést mindaddig folytatja amíg azok a jegybanki célon nem stabilizálódnak.

Lezárul az állampapírvásárlási program, az állampapír helyzete fontos, az MNB a továbbiakban átmeneti és célzott vásárlásokkal kész beavatkozni a stabilitás fenntartásáért. A növekedési kötvényprogram esetében annak lezárásáról döntött a monetáris tanács, újabb vállalati kötvényeket a jegybank már nem vásárol.

Az alelnök megállapította, hogy a gazdaság helyreállítási poten-ciálja erős, de a növekedést kettősség jellemzi. A belső kereslet a növekedés forrása, de az export mérsékeltebben teljesíthet, a jövő év második felétől gyorsan visszapattanhatnak az exportkapacitások, kiegyensúlyozva a növekedés szerkezetét. A GDP növekedése idén 6,5, jövőre öt, 2023-an három százalék körül alakulhat.

A Magyar Hírlap kérdésére elmondta, a fokozatos lassulás jó hír, eddig ugyanis az árindex gyors emelkedését láthattuk világszerte, 2–3 százalékról 6–8 százalékra, idehaza novemberben 7,4 százalékos volt az infláció. Hozzátette, a mutató mérséklődése lassú folyamat lesz, négy százalék alá csak a jövő év negyedik negyedévében kerülhet a ráta. Az inflációs nyomás velünk lesz, ami komoly figyelmeztető jel a monetáris politika számára.

Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének a Világgazdaságban megjelent nyilatkozatára utalva, miszerint a jegybank jóval hatékonyabb eszközökkel is előrukkolhatott volna, azt mondta, nonszensz hatékonyabb lépéseket várni, ugyanis rendkívül gyorsan változó közegben hozott döntéseket mind az MNB, mind a világ szinte valamennyi jegybankja. Amíg a nyersanyagárak egy negyedév alatt 1–1,5 százalékkal változtak, addig szeptembertől hetek leforgása alatt 6–10 százalékos elmozdulások figyelhetők meg, és ez nem látható előre. A leggyorsabban változó közegben kell a legoptimálisabb lépéseket megtenni – hangsúlyozta. Feladat az inflációt letörni – nyomatékosította.

Elemzők szerint a piaci várakozásoktól némileg elmaradó mértékben emelt alapkamatot a jegybank. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte, a jegybank a várakozásoknak megfelelően tovább szigorított a monetáris kondíciókon, bár az alapkamatot tekintve ennek mértéke minimálisan kisebb volt a vártnál.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője és az Equilor Befektetési Zrt. elemzése szintén arra jutott, hogy a várakozásoknak megfelelően emelt alapkamatot a jegybank, de annak mértéke kissé elmaradt a két és fél százalékos elemzői konszenzustól.

Kapcsolódó írásaink