Magára talált az építőipar

Holnap kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az elmúlt időszak inflációs folyamatai alapján a monetáris kondíciók tovább szigorodhatnak – mondta lapunknak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője. Kifejtette, az alapkamat és az egyhetes betéti kamat közötti különbség továbbra is fennmaradhat, hiszen így ha a jövőben lehet majd lazítani, az megtörténhet kevésbé látványosan, az alapkamat csökkentése nélkül.

Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy az alapkamatnak jelenleg inkább kommunikációs szerepe van, ami effektíven hat a gazdaságra, az az egyhetes betéti kamat. Az alapkamat növekedése így most inkább kommunikációs jellegű, a piacnak való üzenetként szolgál. Várakozásaik szerint a most 2,1 százalékos alapkamat 30–50 bázisponttal emelkedhet, míg a 3,3 százalékos betéti kamat 20 bázisponttal növekedhet csütörtökön. Ezt követően további emelésre decemberben nem számítunk – tette hozzá. Januártól a monetáris politikai döntéseket az árfolyam alakulása és az új inflációs adatok határozzák majd meg.

A KSH holnap közli az októberi ipari adatok második becslését, szerdán pedig az építőipari adatokat. Az ipari termelés első becsléséből tudjuk, hogy a termelés volumene éves alapon 3,4 százalékkal csökkent, míg havi alapon minimálisan, 0,3 százalékkal emelkedett. A második becslésben várhatóan a fő számok kevéssé változnak, ám megtudjuk, hogy hogyan alakult az egyes alágazatok teljesítménye, illetve rendelésállománya. Különösen érdekes lesz a járműgyártás visszaesésének mértéke is, hiszen tudjuk, hogy ez az ágazat húzta vissza leginkább a termelést az alapanyaghiány miatt – mutatott rá Regős Gábor.

Kitért rá, hogy az építőipar termelése szeptemberben egy év alatt 14,2 százalékkal, míg egy hónap alatt 4,2 százalékkal nőtt, azaz az ágazat teljesítménye kedvező volt. Az elmúlt havi indexek változatosan alakultak, jelentősebb növekedést jelentősebb csökkenés követett, így most sem kizárt havi alapon a termelés mérséklődése, ám éves alapon így is növekedésre számítunk. Az ágazatban a kereslet magas, így csak a szakemberállomány és az építőanyagok rendelkezésre állásán múlik, hogy a teljesítmény hogyan alakul. Mivel azonban e kettő szűkös, ezért az építőipari árak további emelkedésére lehet számítani.

Ami a nemzetközi piacokat illeti, az Eurostat adatközlései közül a pénteken megjelenő novemberi inflációs adatot kell elsősorban kiemelni, de érkeznek még kedden októberi ipari és pénteken szintén októberi építőipari adatok, amelyek az unió egészében adnak majd képet arról, hogy az alapanyaghiány mennyire korlátozza a termelést – mondta a szakértő. Az előzetes adatok alapján az eurózóna inflációja az októberi 4,1 százalékról 4,9 százalékra gyorsult, melyben jelentős szerepe van az energiaárak emelkedésének. Pénteken az adatot eddig nem közlő eurózónán kívüli tagországok adatait lesz érdemes figyelni. Még az inflációs adat megjelenését megelőzően, csütörtökön tartja idei utolsó kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank.