Gazdaság

„A Fenntarthatósági Expó hozzájárul a fenntarthatósági fordulat előmozdításához”

A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó  sikeresen hozzájárul a fenntarthatósági fordulat előmozdításához - mondta Joó István, a rendezvény lebonyolításáért felelős kormánybiztos csütörtökön a világtalálkozó zárórendezvényén.

„A  Fenntarthatósági Expó hozzájárul a fenntarthatósági fordulat előmozdításához”
Joó István, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó lebonyolításáért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatót tart a rendezvény helyszínén, a budapesti Hungexpón
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Hozzátette: az idén minden eddiginél összetettebb kihívással együtt, a világjárvány közepette kellett megszervezni a rendezvénysorozatot, amelyre több mint 100 országból érkeztek résztvevők. A világtalálkozó delegációi 220 tárgyalást folytattak, és 6 együttműködési megállapodást írtak alá - mondta Joó István. Kiemelte, hogy a fenntarthatóság témája, legégetőbb kérdéseinek megvitatása jelenlegi helyzetben fontosabb, mint bármikor korábban. Emlékeztetett: Áder János köztársasági elnök hívta életre a rendezvényt, a 2019-es Víz Világtalálkozó eredményeinek összegzése után.

Arra vállalkoztak, hogy cselekvésre ösztönözzék mindazokat, akik tenni akarnak a fenntarthatóságért, legyen szó egyénről, politikai döntéshozóról, vagy éppen egy vállalat vezetőjéről - mondta. Nem az elrettentés volt a céljuk, hanem az, hogy közérthetően bemutassák a bolygó állapotát, és azt az eszközrendszert is, amellyel cselekedni lehet. Emellett célul tűzték ki a visegrádi országok elmúlt évtizedekben elért eredményeinek bemutatását.

Közlése szerint a Planet Budapest 2021 szakkiállítása Közép-Európa legnagyobb környezetipari rendezvényeként debütált, ahol négy ország 183 kiállítója mutatja be mintegy 20 ezer négyzetméteren a fenntarthatósághoz hozzájáruló termékeit, szolgáltatásait, kutatási programjait, egyetemi képzéseit. Olyan kulcsfontosságú ágazatok mutatkoznak be, mint a víz-, és hulladékgazdálkodás, az energia, az agárgazdaság, vagy a közlekedés.

Az elért eredményekre példaként említette, hogy Magyarország 2000-hez képest 29 százalékkal növelte a GDP-t, miközben 24 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása. Az ország éves, egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátása az átlagos uniós érték 75 százaléka, ami a 6. legjobb arányt jelenti a tagországok között. A szlovák szén-dioxid-kibocsátás 2019-ben elérte történelmi minimumát, a lengyel és a cseh mutatók is csökkenést mutatnak a 90-es évek elejéhez képest - ismertette.

A visegrádi országokban 4 százalékkal csökkent a háztartási élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt három évben, 2019-ben átlagosan évi 70 kilogramm volt, míg a magyar adat fejenként évi 65 kilogramm. Hozzátette: közben az uniós átlag  évi 92 kilogramm fejenként.

A biodiverzitás területén elért eredmények között kiemelte a Natura 2000-es területeket, amelyek aránya a visegrádi országokban több mint 4 százalékkal magasabb az uniós átlagnál.

Arra is kitért, hogy a járvány globális gazdaságra gyakorolt hatásai még nem teljesen világosak, az előrejelzések a GDP 8 százalékának megfelelő veszteséget jósolnak. Gyárak zártak be, ellátási láncok szakadtak meg, milliók vesztették el az állásukat egyik percről a másikra. Egyértelmű, hogy ezek a negatív folyamatok nem segítik a klímaváltozás elleni küzdelmet sem - mondta.

Joggal merül fel a kérdés szerinte a glasgow-i klímacsúcs után három héttel: látható-e, hogy hol vannak azok a lehetőségek, amelyekre építve úgy gyarapodik a társadalom, hogy közben csökkennek a klímaváltozásból fakadó veszélyek.

A munka nagy része még hátravan - folytatta, mert a világ továbbra sem arrafelé halad, hogy 2030-ra el tudja érni a fenntarthatósági célokat. Magyarország a víz világtalálkozókat követően ismét kész kilépni a nemzetközi színtérre és segíteni a nemzetközi közösséget abban, hogy a következő generációk számára közösen élhető és fenntartható jövőt biztosítsanak - jelentette ki a kormánybiztos.
 

Kapcsolódó írásaink