Gazdaság

Semjén: A vallási turizmus az ember teljes antropológiai valóját megszólítja

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a vallási turizmus az ember teljes antropológiai valóját megszólítja, testi, szellemi és lelki összetettségében.

Semjén: A vallási turizmus az ember teljes antropológiai valóját megszólítja
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Nemzeti Vallásturizmus Tanács alakulóünnepségén a Karmelita kolostorban
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A politikus a Nemzeti Vallásturizmus Tanács alakulóünnepségén szerdán Budapesten rámutatott: Magyarország legfontosabb turisztikai attrakciói vallási jellegűek, a Szent István-bazilikától kezdve a Debreceni Református Nagytemplomon és a máriapócsi kegyhelyen keresztül a Dohány utcai zsinagógáig. Ezek a helyek - felekezeti hovatartozástól függetlenül - a magyar örökség meghatározó részei - fűzte hozzá.

A kormány, a történelmi egyházak és a Magyar Turisztikai Ügynökség összefogásával megalakuló Nemzeti Vallásturizmus Tanács célja, hogy egyrészt a magyarországi, a világon is egyedülálló vallási turisztikai kincseket „be tudjuk mutatni az egész világnak”, másrészt ezeket a helyeket „kamatoztassuk az egyházaink és az egész magyar társadalom javára” az állam segítségével és professzionális turisztikai szervezéssel - mondta Semjén Zsolt.

Kitért arra is: a vallási turizmus fejlődése elsősorban a kegyhelyeket felkereső embereknek jó. Emellett azonban jó az egyházaknak, amelyek eddig nem tudták kiaknázni turisztikai lehetőségeiket, és ezentúl állami támogatást is kapnak majd a kegyhelyek működtetéséhez. Végső soron pedig a vallási turizmus fejlődése jó az egész országnak, hiszen nemzetgazdasági szempontból is fontos, hogy a turisztika vallási ágazata is professzionálissá váljon.

Hozzátette: a 21. században a programturizmus egyre inkább komplett programok szervezésére törekszik, amely a szálláson és éttermeken túl színes programokat kínál a család vagy egy-egy zarándokcsoport valamennyi tagjának.

Szontágh Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség vallási turizmus programigazgatója, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára arról beszélt, hogy 2020-ban kialakították a Nemzeti vallásturizmus intézkedési tervet. A terv az ország területén található négyezer vallási értékkincset három kategóriába sorolja: a „zászlóshajóknak”, mint például a Mátyás-templomnak, jelenleg is magas a látogatottsága. Mellettük vannak az úgynevezett „értékkincsbővítők”, amelyek jól működnek ugyan, de azért érdemes rájuk irányítani az emberek figyelmét. A harmadik kategóriába pedig az „értékkincs-kiegészítők” tartoznak, azok a helyek, ahova „oda kell vezetni” az utazókat.

Elmondta azt is, hogy jövő év elején megalakítják a vallásturisztikai fórumot, ahol a vallási turizmus egyházi és világi szereplői szélesebb körben találkozhatnak és egyeztethetnek egymással.

A vallásturisztikai terv öt nagy stratégiai feladata a népszerűsítés bel- és külföldön, az alapfeltételek biztosítása, élmények szervezése, szervezeti feltételek biztosítása és a nemzetközi események kiaknázása - ismertette Szontágh Szabolcs.

Süllei László, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye általános helynöke, a Mátyás-templom plébánosa felhívta a figyelmet: a turizmus fejlesztése mellett nem szabad elfelejteni, hogy az egyházak elsődleges feladata megéreztetni valamit az isteni igazságból azzal, aki belép a templomba.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes (j4), mellette Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke (j5), Süllei László, a Budavári Nagyboldogasszony plébánia plébánosa, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseki általános helynöke (j6), Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke (j7), Kocsis Fülöp, a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház metropolitája, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája (b3), Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke (b2), Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija, az Óbudai Zsinagóga rabbija (b), Udvardy György veszprémi érsek (j3), Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója (j2) és Szontágh Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség vallási turizmus programigazgatója, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára (j)
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes (j4), mellette Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke (j5), Süllei László, a Budavári Nagyboldogasszony plébánia plébánosa, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseki általános helynöke (j6), Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke (j7), Kocsis Fülöp, a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház metropolitája, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája (b3), Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke (b2), Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija, az Óbudai Zsinagóga rabbija (b), Udvardy György veszprémi érsek (j3), Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója (j2) és Szontágh Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség vallási turizmus programigazgatója, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára (j)
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt: a magyar reformátusok mindenki által ismert kincse a debreceni Nagytemplom, de mellette sok apró értékkincsük is van. Ilyen a magyar nyelv és a magyar nyelvű Biblia bölcsője, Vizsoly. Vizsoly azt üzeni, hogy a „kicsiből is lehet nagy” - vélekedett a református püspök.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke fontosnak nevezte, hogy a tanács megalakulásával összebékíthetők lesznek a vallási és az üzleti szempontok.

Az evangélikus turisztikai helyek közül kiemelte a Deák téri Insula Lutheranát (lutheránus sziget), ahol egymás mellett van a templom, az iskola, ahol Petőfi Sándor és Örkény István is tanult és a múzeum, ahol Luther Márton kézírásos végrendeletét is őrzik.

Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita arról beszélt, hogy a rendszerváltozás óta folyamatosan bővül a görögkatolikus egyház társadalmi feladatvállalása. Ugyanakkor az egyháznak nem elsődleges feladata az oktatás, a szociális és egészégügyi intézmények működtetése, mint ahogy a turizmus sem. Az egyházak legfontosabb feladata az emberek Istenhez vezetése, de e munkának mintegy „mellékterméke” a szociális, oktatás feladatok ellátása, amit ha jól végeznek, élhetőbbé tudják tenni a világot - tette hozzá.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija szerint kevés Budapesthez hasonlóan gazdag zsidó örökségű világváros van, és kevés az olyan ország, ahol annyi ortodox zsidó zarándokhely található, mint Magyarországon. A kuriózumok között említette továbbá a Mátyás-kori - föld alatt lévő - zsinagógát a budai Várban.

Heisler András, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke elmondta, büszkék arra, hogy a járvány előtti utolsó évben, 2019-ben a Dohány utcai zsinagóga volt az egyik leglátogatottabb turisztikai célpont Magyarországon.

Kiemelte: a Mazsihisz tudatosan törekszik arra, hogy egyházi épületeikben a szakralitás mellet megismertessék a látogatókkal a zsidó tradíciókat is.

A helyszínen kapott nyilatkozat szerint a megalakult Nemzeti Vallásturizmus Tanács feladata a Nemzeti vallásturizmus intézkedési terv megvalósításának támogatása, valamint a később létrejövő Nemzeti Vallásturizmus Fórum stratégiai irányítása.

Az alapítók célja, hogy a magyarországi vallásturizmus 2030-ra a hazai turizmus kiemelten hangsúlyos elemévé váljon és Magyarország vallási értékeit az országon kívül is megismerjék.

Kapcsolódó írásaink