Gazdaság

Az MNB úttörő szerepet vállal a pénzügyi rendszer zöldítésében

Az MNB úttörő kíván lenni a térségen belül és egész Európában a pénzügyi rendszer zöldítésében, kész együttműködni a pénzügyi és a nem pénzügyi szektor szereplőivel egyaránt a klímaváltozás elleni küzdelemben - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó részeként megrendezett Közép-európai zöld pénzügyi konferenciáján szerdán.

Az MNB úttörő szerepet vállal a pénzügyi rendszer zöldítésében
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke előadást tart a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó Közép-európai zöld pénzügyi konferenciáján a Hungexpón 2021. december 1-jén
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Kiemelte: Európában elsőként a magyar jegybank hivatalosan is zöld mandátumot nyert, a módosított MNB-törvény a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot kifejezett feladatkörévé tette.

A központi pénzintézet 2019 óta zöld programja részeként számos intézkedést hozott, ezek közül a legújabb a bankrendszer első hosszú távú, úgynevezett éghajlati stressztesztje - ismertette.

Az alelnök folytatta: az MNB a pénzügyi rendszer éghajlati szempontból való megbízhatóságának teszteléséhez a Cambridge Econometrics gazdasági modelljét használta fel, amely három forgatókönyvet készített rendezett átmenet, sikertelen átmenet és rendezetlen átmenet elnevezéssel.

A rendezett átmenet kedvezően befolyásolná a magyar gazdaság kilátásait 2050-re - húzta alá. Ennek lényege, hogy a párizsi megállapodást ratifikáló országok a korábbi vállalásaikon túl további dekarbonizációs lépéseket tennének, minek eredményeként a globális hőmérséklet 2100-ra az iparosodás előtti szintnél 2 fokkal alacsonyabb lenne - összegezte.

Ami a hitelek visszafizetési teljesítményét illeti a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, az ingatlanügyek, valamit a papír és irodaipar vállalatai tűnnek a legérzékenyebbnek az átmenet jövőbeli útját tekintve 2050-ig - mutatott rá. A stresszteszt dokumentumát az MNB közzéteszi zöld honlapján - tájékoztatott.

Kandrács Csaba a továbbiakban beszélt az MNB által korábban a bankok számára kiadott zöld ajánlásokról, amelyek összességében segítik a piac szereplőit a „mindset”, azaz a gondolkodásmódjuk megváltoztatásában. Azt is megemlítette: elvárják a pénzintézetektől, hogy azok az ajánlások alapján folyamatos önértékelést végezzenek és terveket dolgozzanak ki.

Az éghajlatváltozás sikeres kezeléséhez a pénzügyi szektor számára pozitív ösztönzőkre van szükség, a jegybank ezért vezette be a zöld kedvezményes tőkekövetelményt - emlékeztetett az alelnök. Tájékoztatása szerint a program kezdete óta 159 milliárd forint többletbefektetés érkezett a megújuló energiatermelésbe és 72 milliárd forint zöld kötvényekbe.

Az alelnök felidézte, hogy az MNB 2019 óta dolgozik a karbonsemlegesség elérésén és nagyszabású programot indított a 2020-as „működési lábnyoma” csökkentésére. A jegybank minden évben kiadja zöld pénzügyi jelentését, legközelebb 2022 tavaszán - tért ki rá.

Kandrács Csaba a jövő évre kitűzött célokat is ismertette, amelyek közül kiemelte a környezetet károsító tevékenységek azonosítását, a zöld hitelek elterjesztése érdekében egy zöld termékjegyzék készítését, egy olyan felület kialakítását, ahol összevethetők a zöld befektetések, illetve a társadalom tájékoztatását többek között arról, hogy a „zöldre festés” jeleit hogyan lehet észrevenni. Ezen kívül egy olyan felmérés kidolgozását helyezte kilátásba, amely segít a hitelintézeteknek felmérni az ügyfeleik ESG-teljesítményét (környezeti-társadalmi-szociális). A jegybank jövőre az éghajlatváltozás ügye mellett arra összpontosít, hogy mit tehet a pénzügyi rendszer a biológiai sokféleség csökkenésének mérséklése édekében - mondta.

Banai: Költséges folyamat a zöld gazdaságra átállás

A jegybankoknak világszerte egyrészt azért kell vezető szerepet vállalniuk a zöld gazdaságra átállásban, mert a változások előmozdítása rendkívül költséges, másrészt a folyamat veszélyt jelent a központi pénzintézetek számára céljaik elérésében - mondta Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a zöld pénzügyi konferencián.

Kiemelte: a következő tíz évben becslések alapján 7 billió dollár összegű befektetésre lesz szükség az infrastruktúra-fejlesztés területén.

A szélsőséges időjárás óriási károkat okozhat az ingatlanokban, járművekben, amelyek adott esetben hitelek biztosítékát képezik; a változó szabályozások vagy ügyfélviselkedés ellehetetleníti a kölcsönök visszafizetését - jegyezte meg a pénzügyi rendszert érintő kockázatokat részletezve.    

Az MNB a globális pénzügyi rendszerben kis szereplő, de az egyik legaktívabb a zöld gazdaságra történő átállás előmozdításában - mutatott rá.

A jegybank által meghozott intézkedések közül megemlítette a zöld kötvény portfólió összeállítását, amelynek eredményeként a meg nem termelődött karbon-kibocsátás eléri egy tízezres város kibocsátásának mértékét.

Az MNB zöld monetáris politikai stratégiát dolgozott ki, amelynek részeként világossá tette, hogy Magyarországon a fenntartható felzárkózás csakis a zöld átalakulás formájában valósítható meg - emlékeztetett az igazgató.

A stratégia részeként a jegybank programot indított az ingatlanpiacon - emelte ki. Az országban az ingatlanállomány megújítása rendkívül lassan halad, évente mindössze az állomány fél százaléka újul meg, ami azt jelenti, hogy 200 évre lenne szükség a teljes megújuláshoz - indokolta, miért volt szükség a jegybank beavatkozására.

A zöld otthon program a jegybank egyik legismertebb programja, ennek keretében magas energiahatékonyságú ingatlanokra 2,5 százalékos, 25 évre rögzített kamattal lehet lakáshitelt felvenni - ecsetelte.

Banai Ádám arra is kitért, hogy az MNB kevésbé ismert intézkedéseket is hozott a gazdaság zöldítése érdekében, megváltoztatta például a hitelfedezeti keretrendszerét, így a zöld minősítésű fedezetek sokkal magasabb értékben vehetők figyelembe hitelfedezeti biztosítékként.

A legfontosabb üzenet monetáris politikai szemszögből, hogy mindenki, minden szektor és iparág egy bizonyos szerepet kap a zöld átalakulásban - összegezte. Végső soron csakis közös erővel lehet sikerre vinni a fenntarthatóság érdekében indított jegybanki kezdeményezéseket is - húzta alá.

Okoserdő-fejlesztésről kötöttek megállapodást

 Együttműködési megállapodást kötött a Soproni Egyetem és az Albacomp Kft. az első magyarországi okoserdőhöz kapcsolódó szenzorok, valamint az adatokat feldolgozó rendszer kifejlesztésére a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón, amely alkalmas az erdők állapotának előrejelzésére, folyamatos megfigyelésére - közölte az egyetem szerdán.

A tájékoztatás szerint a Soproni Egyetem által létrehozott „Okoserdő” technológia a digitalizáció eszközeivel támogatja az erdők felkészítését a klímaváltozásra: az intelligens szenzorok rendszerére épülő okoserdő nem csak az erdei ökoszisztéma megfigyelését és megértését teszi sokkal pontosabban lehetővé, hanem a hatékony és a fenntarthatóságot támogató beavatkozások tervezését és végrehajtását is.

Az Albacomp RI Rendszerintegrációs Kft.-vel kötött stratégiai megállapodással olyan hálózati lefedettség és eszközpark válik elérhetővé, amellyel a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. területén lévő leárnyékolt, eldugottabb völgyszakaszokból is biztonságosan érkezhet információ. A megállapodás szerint az Albacomp a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karával együttműködve, az egyetem szakmai követelményrendszere alapján okosszenzorokat fejleszt és gyárt erdők monitorozásához, a Tanulmányi Erdőgazdaság által biztosított erdőterületen gyűjtött adatokból épített adatbázist pedig a Soproni Egyetem rendelkezésére bocsátja elemzésre, kiértékelésre - írták.

A megállapodást az egyetem nevében Fábián Attila rektor, az Albacomp részéről Minárovits Márton ügyvezető, valamint Sándor Gyula a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója írta alá.

Kapcsolódó írásaink