A globális cselekvés nemzetállami tettekkel válhat eredményessé

Cselekedni kell globálisan és lokálisan is, a globális cselekvés nemzetállami tettek révén válhat eredményessé – hangsúlyozta beszédében Áder János köztársasági elnök. Hozzátette: a Glasgow-i klímacsúcs után néhány héttel a világ 120 országából azért gyűltek össze, hogy a klímaváltozás mellett a fenyegető vízválságról, a biodiverzitás megőrzéséről, a körforgásos gazdaság megteremtésének feltételeiről tanácskozzanak.

Hazánk az Európai Unió azon tíz országa közé tartozik, ahol 1990 óta több mint harminc százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, ráadásul közben a GDP 64 százalékkal nőtt – hangsúlyozta. Magyarországon jelenleg a megtermelt áram hetven százaléka szén-dioxid-mentes, és az elmúlt száz évben mintegy duplájára nőtt az erdővel borított terület nagysága – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Kitért arra, hogy a fenntarthatósági expón magyar, lengyel, cseh és szlovák vállalatok mutatják be termékeiket, ötleteiket a fenntartható élelmiszertermelés, vízgazdálkodás, energiaellátás, közlekedés, városépítés és hulladékgazdálkodás területén.

Magyarország a közös célok elérése érdekében megtett lépései között kiemelte: az ország utolsó szénerőművét 2025 és 2030 között bezárják, ami csaknem tíz százalékkal csökkenti a szén-dioxid kibocsátását. A kieső áramtermelést naperőmű, gázerőmű, valamint hulladékégetés révén biztosítják. Az ország a mostani 22 százalékról 2050-re legalább 27 százalékra növeli erdőterületei nagyságát – tette hozzá.

A mostani csaknem háromezer megawattról 2030-ra duplájára növelik a naperőművek beépített kapacitását, 2030-ra elektromosra cserélik a városi tömegközlekedésben használt buszokat. Az a cél, hogy 2030-ra a szennyvíz száz százalékát megtisztítsák Magyarországon – ismertette. A tizenegy európai biogeográfiai régió közül a Pannon régió az egyik leggazdagabb, az idén adták át az öt szomszédos országgal közösen létrehozott majdnem egymillió hektár területű Mura–Dráva–Duna Bioszféra Rezervátumot – mondta.

A világjárvány miatt jelentősen felértékelődött az élelmezésbiztonság és az élelmiszer-önrendelkezés kérdése, ezekben Magyarország jó úton jár – jelentette ki Nagy István agrárminiszter beszédében. A járvány világszerte drámai hatást gyakorol az emberek életére, felerősített néhány trendet hazai és globális szinten egyaránt, például a digitalizációt, az e-kereskedelmet, a helyben termelt élelmiszerek fontosságát, és a rövid ellátási láncok biztosítását – hívta fel a figyelmet.

Kiemelte: az agrártárca és a magyar kormány az elmúlt tíz évben jelentős lépéseket tett a fenntarthatósági célok megvalósítása érdekében. A világjárvány ezeknek a lépéseknek a felgyorsítására ösztönöz mindenkit, a probléma közös, így a megoldásokon is közösen kell dolgozni – fejtette ki.

A kiállításon a visegrádi országok mutatják be termékeiket

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A tárca az élelmezési rendszerek fenntarthatóságát célzó nemzeti menetrend összeállításáról indított párbeszédet a társminisztériumokkal, az élelmezési lánc szereplőit, kutatóintézeteket, egyetemeket, civil szervezeteket is bevonva. Kijelenthető: hazánkban a szakmai és a politikai világ egyaránt elkötelezett a fenntarthatósági célok iránt – mondta. Az októberi V4+4 agrárminiszteri találkozón a fenntartható élelmiszerekről tartottak regionális tanácskozást. A járvány az élelmiszeripart is érzékenyen érintette, jelentősen átalakultak a fogyasztási-vásárlási szokások.

A pandémia rámutatott arra is, hogy a biztonságos, stabil élelmiszerellátás kulcsfontosságú – hangsúlyozta a miniszter. Közös felelősség azoknak a megoldásoknak a megtalálása, amelyek biztosítják az egyensúlyt a környezet, a klímavédelmi törekvések és a mezőgazdaság versenyképessége között. Ebben még sok a teendő, Magyarországon és az EU-ban is – vélekedett.

A fenntarthatóság három pillére a gazdaság, a társadalom és a környezet, bármelyik pillér meggyengülése a teljes rendszer bizonytalanságát és gyengülését okozhatja. A rendezvénysorozat kiemelt szerepet játszik ebben a folyamatban, a szakmai vitákból új tervek, elképzelések, vagyis egy biztonságosabb jövő születik – összegezte Nagy István.

Andrzej Duda lengyel elnök szerint a V4-ben zajló együttműködés a fenntarthatóság tekintetében is követendő példa az EU számára. „A regionális partnerség keretében együttműködve sikerrel tudunk szembeszállni napjaink kihívásaival. A V4 országainak hatékony lépései a fenntartható fejlődés érdekében másokat is inspirálnak, hogy javítsák a társadalmi élet minőségét” – emelte ki beszédében.

Örömét fejezte ki, hogy a visegrádi együttműködésben részt vevő országok egyre gyakrabban képeznek közös platformot a legfontosabb témákban. A V4 fennállásának harmincadik évfordulója mutatja, hogy az Európai Unión belül a V4 a leggyorsabban fejlődő régió és nemcsak a korábbi gazdasági lemaradást képes hatékonyan ledolgozni, hanem képes fejlődési impulzust adni és segíthet visszaállítani a megfelelő vágányra az európai fejlődést – mondta. Kiemelte, hogy a megújuló erőforrások fejlesztése mellett az atomenergia kihasználását is fontosnak tartják, és átmenetileg a földgázból adódó lehetőséget sem vetik el energiabiztonságuk megőrzése érdekében.

„Akárcsak Magyarország, mi is konzekvens módon csökkentjük kibocsátásunkat, közben pedig nő az ország GDP-je, ez kivételes és jellegzetes a régiónkban” – szögezte le Andrzej Duda. A videóüzenetben köszöntötte a konferenciát Zuzana Caputová szlovák államfő, aki szerint a pandémia arra is emlékeztet minket, hogy ökoszisztémáink össze vannak kapcsolódva, és tetteink fel tudják borítani a természeti egyensúlyt. Hozzáfűzte: a hosszú távú fenntartható fejlődés eléréséhez védelmezni kell a bolygót és a demokráciát.

Azonnali fenntarthatósági fordulatra van szükség, ugyanis a világgazdaság növekedési modellje már rövid távon sem tartható fenn, és ez a pénzügyi rendszer szereplőire, illetve a gazdaság egészére kihat – mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Hangsúlyozta: az emberiség hetven százalékkal több energiát használ fel évente, mint amennyit a Föld ez idő alatt megtermel.

A járvánnyal szemben helyesen védekezett a világ, de ez a pénzügyi egyensúly feladásával járt, amit „minél hamarabb helyre kell állítani” – mondta, hozzátéve: növekedési korlátok átlépéséhez innovációra és digitalizációra van szükség; ebben viszont Európa világviszonylatban lemaradt. Ennek ellenére meg kell találnia mind Magyarországnak, mind a régió egészének azokat a területeket, amelyeken sikeres lehet a digitalizációban.

Kitért arra, hogy jelenleg a világban pénzügyi forradalom zajlik, amelyben a jövő a digitális jegybanki pénz felé mutat. A jegybank elsődleges célja, hogy az árstabilitás veszélyeztetése nélkül támogassa a kormány környezeti fenntarthatósági politikáját is – emlékeztetett. Mathias Cormann, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára azt hangsúlyozta, hogy a bolygónak sürgősen szüksége van hatékonyabb és globálisan koordináltabb cselekvésre az éghajlatváltozás fényében.

Az OECD szívesen dolgozik együtt Magyarországgal is abban, hogy megfelelő természetközeli megoldásokat használjanak az önkormányzatok, hozzásegítsék őket a zöldpénzekhez – mutatott rá. António Guterres, az ENSZ főtitkára elmondta, Közép-Európa fontos szerepet játszhat egy fenntarthatóbb világ építésében azáltal, hogy megosztja tapasztalatait, tudását.