Gazdaság
Szinte minden oltalmi formában nőtt a bejelentések mennyisége
Magyarország GDP-jének közel felét, a foglalkoztatásnak pedig majdnem a harmadát a szellemitulajdon-intenzív ágazatok adják
A SZTNH elemzése a hazai vállalatok iparjogvédelmi aktivitását vizsgálta a 2015. évi és a 2019. évi céges toplisták összehasonlításával. A száz legnagyobb bruttó hozzáadott értéket előállító (TOP100) hazai vállalat huszonkétezer szabadalmi bejelentést tett, védjegyet a társaságok több mint 8800 alkalommal jelentettek be. Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke hangsúlyozta: „Magyarországon évi 700 milliárd forintot költenek kutatás-fejlesztésre.
A szellemitulajdon-intenzív ágazatok adják Magyarország GDP-jének közel felét, a foglalkoztatásnak pedig majdnem a harmadát, ami túlszárnyalja az Európai Unió átlagát is. A szellemi tulajdon védelmének fontosságát felismerő legnagyobb hazai vállalatok egyre tudatosabban alkalmazzák ezeket az iparjogvédelmi eszközöket. Ennek ellenére a hazai cégek aktivitása a területen továbbra is rendkívül koncentrált, azaz a vizsgált körből mindössze pár vállalat kezében összpontosul a bejelentések döntő többsége.”
Évről évre nő azon cégek száma a hazai kkv-szektorban, amelyek valamilyen oltalommal védik innovációs eredményeiket, ennek köszönhető, hogy a pandémia ellenére szinte minden oltalmi formában nőtt a benyújtott bejelentések száma – hívta fel a figyelmet.
A TOP100 cég közül öt vállalat nyújtott be száznál több szabadalmi bejelentést, ebből négy a gyógyszeriparban működik. A Richter, a Sanofi-csoport, az EGIS Gyógyszergyár és a TEVA Gyógyszergyár mellett a MOL szerepel még a legjobb ötben. A legaktívabb piaci szereplő a Richter volt, összesen 8984 bejelentéssel – közölte a hivatal. A vállalatok leggyakrabban Magyarországon igényeltek szabadalmat, ugyanakkor az iparjogvédelem területén a legnagyobb hazai cégek érdekeltsége 114 országban mutatható ki.
A szabadalmak esetében a TOP100 cég a legtöbb ügyet Magyarország után elsősorban a fejlett európai és észak-amerikai országokban indította. Ezzel szemben a legtöbb védjegybejelentés az egykori Szovjetunió területén lévő államokat célozta meg, a formatervezésiminta-oltalmak döntő többsége pedig az Európai Unió tagállamait érintette – derül ki a közleményből.
