Kamatlábat emelhet a jegybank

Idehaza holnap jelennek meg az államháztartás részletes adatai az év első tíz hónapjára vonatkozóan. A fő számokat már november elején közölte a Pénzügyminisztérium, így tudjuk, hogy az októberi hiány magas, hatszázharmincmilliárd forint volt – mondta lapunknak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Kifejtette, a magas hiány már az elmúlt években megszokott jelentős év végi kiadások előszele lehet – tette hozzá.

Az előzetes tájékoztatóból tudjuk, hogy bevételi oldalon növekedtek a személyi jövedelemadóból és az áfából származó bevételek, míg a szociális hozzájárulási adóból származó bevételek a mérséklődő adókulcs miatt csökkentek – részletezte. Kiadási oldalon a kormányzat elsősorban közlekedési és versenyképességi fejlesztésekkel indokolta a növekedést. A részletes tájékoztatóból kiderülnek majd a bevételi oldal pontos számai, azaz hogy az egyes adókból mennyivel több vagy kevesebb folyt be, mint egy évvel korábban – hívta fel a figyelmet Regős Gábor.

Csütörtökön „kis kamatdöntést” tart a Magyar Nemzeti Bank (MNB), bár a monetáris tanács nem ül össze, és közlemény sem születik, a múlt heti döntés értelmében az MNB mostantól hetente dönt az egyhetes betét kamatáról, vagyis a piac számára meghatározó, effektív kamatlábról. Ennek mértéke a múlt héten hetven bázisponttal 2,5 százalékra emelkedett – emlékeztetett. Tekintettel arra, hogy a jegybank hangsúlyozta, hetente döntenek a kamatlábról, ezért a héten számítunk további emelkedésre, harminc bázisponttal 2,8 százalékra – tette hozzá Regős Gábor. Ennek célja a valutaárfolyam stabilizálása, esetleg kismértékű erősítése az infláció mérséklése érdekében. Az alapkamat ugyanakkor a héten nem fog változni – magyarázta.

Pénteken teszi közzé a harmadik negyedéves beruházási adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, az adatok ismeretében megtudjuk, hogy hogyan alakult a GDP egyik fontos felhasználási oldali komponense a harmadik negyedévben – közölte. A koronavírus a beruházásokat is érintette, a tavalyi harmadik negyedévben a beruházások volumene a bizonytalanság miatt tizenegy százalékkal visszaesett – emlékeztetett. Hozzátette: várakozásaink szerint most ez a tizenegy százalékos visszaesés épülhet vissza, hiszen az előző negyedévben is azt láttuk, hogy a vírus miatt a bázisidőszakban elszenvedett csökkenést dolgozták le a beruházások.

Hangsúlyozta, hogy a beruházások növekedését elősegítik a kormányzat és az Európai Unió által nyújtott támogatások, illetve kedvezményes hitelek, míg az egyes termékekből tapasztalható hiány – ami kiterjedt az építőiparra is – fékezőleg hathat. Fontos kérdés ugyanakkor, hogy a beruházásokon belül mennyire nőnek a vállalkozások és mennyire a kormányzat beruházásai. Az előző negyedévben azt láthattuk, hogy a növekedés inkább a vállalatokat jellemezte, ami a beruházások produktivitása szempontjából kedvező hír – mondta lapunknak Regős Gábor.