Gazdaság

A növekedést is segít fenntartani a hatóságilag rögzített benzinár

Lentner Csaba: A nyersolajár a benzin árának csupán felét teszi ki, van mozgásterea kormánynak, kívánatos lenne, ha a kabinet tartósan berendezkedne az árszabályozásra

A jelenlegi érdekünk az eddigi sikeres válságkezelési intézkedéseket fenntartani, a gazdaságot pedig minél gyorsabban átsegíteni a krízisen. Minden jel arra mutat, hogy a kormány aktív szabályozóként lesz jelen a rezsiköltségek szabályozása mellett az üzemanyagpiacon is – mondta lapunknak Lentner Csaba közgazdász professzor.

A növekedést is segít fenntartani a hatóságilag rögzített benzinár
Kiegyenlítettebb piaci viszonyokra számít a közgazdász szakértő
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– Még a járvány első hullámában, amikor háromszáz forint alatt volt a benzinár, egy lapunknak adott interjúban arra utalt, hogy 2021 közepére gyorsulhat az üzemanyagok áremelkedése. Mostanra bőven ötszáz forint fölé szöktek az árak a kutaknál. Elértük ezzel a csúcsot?

– Másfél évvel ezelőtt még rekordalacsony áron lehetett tankolni. A 2020. május 1-jei KSH adatok szerint a benzin átlagára 278 forint volt. A járványválsággal járó keresletcsökkenés, vagyis a szállítások és utazások visszaesése, sőt a korlátozásoké ennyire visszahúzta a szénhidrogén-származékok árait. A piac azonban úgy működik, különösen az üzemanyagoké, hogy egy jelentős visszaesést egy jelentős fellendülés követ.

Ezt pedig most éljük át. Idén nyáron enyhült a járvány, felpörgött az ipari termelés, beindult a turizmus, ezzel együtt az üzemanyagokra is megnőtt a kereslet. Most, a negyedik hullám idején nincsenek érdemi korlátozások, így teljes kapacitáson működik a gazdaság szerte a világban. Ezt érzékeljük most az árakban, vagyis a kitermelők és a kereskedők, látva a rohamosan bővülő igényeket, egyaránt emeltek az áraikon.

– Továbbra is emelkedhetnek az üzemanyagárak?

– Igen emelkedhetnének, de lényeges az, hogy a nyersolajár változása hozzávetőleg ötven százalékot jelent a benzin árában, míg a másik ötven százalékot az adók, az áfa és a finomítók-kereskedők árrései teszik ki. Tehát van mozgástere a magyar kormánynak, hiszen az adótartalom mérséklésével, illetve egy fix, felső árszint megállapításával elejét tudja venni a további drágulásnak. A Fidesz-kormány nem csupán kilátásba helyezte, 480 forintban rögzítette is a felső határt. E fölé pedig nem léphetnek a kereskedők.

– Mi várható, ha megszűnik a hatósági árszabályozás?

– Remélhetőleg az üzemanyagok piacán néhány hónap múlva a kiegyenlítettebb keresleti és piaci viszonyok lesznek a jellemzők, ami mérsékelni fogja az üzemanyagok árát, ami újra a normál szintre csökken majd. Ez fontos is lenne, hiszen a magas benzin- és gázolajárak növelik a termékek és szolgáltatások árait, amely pedig költségoldali inflációt jelent, az inflációval pedig van elég harca a Magyar Nemzeti Banknak. Eleve magas ugyanis Magyarországon a bér- és szociálisjövedelem-kiáramlás, rekord összegű a beruházási ráta, amelyek a közgazdaságtan törvényei szerint inflatorikus viszonyokat keletkeztetnek.

A jövőben tehát azt tartanám célszerűnek, ha a kormány tartósan rendezkedne be az üzemanyagok hatósági árszabályozására. Nem lehet a nyers piaci viszonyokat ráengedni a gazdaságra, főleg nem a lakosságra. A jelenlegi érdekünk az, hogy az eddigi sikeres válságkezelési intézkedéseket fenntartsuk, a gazdaságot pedig minél gyorsabban átsegítsük a krízisen. Minden jel arra mutat, hogy a kormány nem engedi el a társadalom kezét, aktív szabályozóként lesz jelen a rezsiköltségek szabályozása mellett az üzemanyagpiacon is.

– Ennyire kiélezett a helyzet, ennyire szükség van az állami szabályozás fenntartására?

– Érzek egyfajta nemzetközi spekulációs támadást a forint ellen, hiszen a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikai döntései ellenére romlik a forint árfolyama, amely már önmagában is elgondolkodtató, de különösen nem támasztható alá a nemzetgazdasági teljesítményeink alapján. Ugyanis a helyreállításában talán a legerősebbek vagyunk Európában, 7,5 százalékos GDP növekedésben reménykedhetünk 2021-ben.

Semmi nem indokolja tehát a nemzeti fizetőeszközünk romlását, folyamatos alulértékelését. Sőt, a forint–dollár, forint–euró árfolyamok az üzemanyagok növekvő áraiban is jelen vannak. Hiszen ha romlik a forint árfolyama, többet kell fizetnünk dollárban és euróban a beérkező nyersolajszállítmányokért.

– Átalakíthatja az üzemanyagár-emelkedési hullám a hazai finomítók és a kúthálózat helyzetét?

– Az üzemanyag hatósági árszabályozásával a nagyobb piaci rengéseket vélhetően elkerüljük, és a jegybank is teszi a dolgát. Azonban elgondolkodtató, hogy a világ-piacról begyűrűző emelkedő olajárak miért is érintik ennyire direkt módon a magyar piacot? Különösen most, a fűtési szezon kezdetén. Érdemes volna a kormánynak megvizsgálni a Mol tartalékolási politikáját.

Amikor olcsó volt a nyersolaj a világpiacon, mintegy fele a jelenleginek, tudott volt, ahogy a járványügyi korlátozások enyhülnek, akkor újra az egekbe szökik ára. Nos, vásárolt-e a Mol elég stratégiai készletet? Mert ha igen, akkor így, egy az egyben, az olajexportálók emelkedő árai és a nemzetközi piacokról támadott forint leértéke-lése együttesen nem okozhatna ilyen – a keresetünkhöz viszonyítva – magas üzemanyagárakat, amelyek eléggé érzékenyen érintenek bennünket.

Kapcsolódó írásaink

A kormány megbecsüli a munkavállalókat

ĀMagyarország rendszerváltozást követő első két évtizedének liberális kormányzatai alatt nem volt példa arra, hogy válságok közepette bővüljenek a szociális juttatások

Cél a nyugdíjak felzárkóztatása

ĀA jó teljesítmény, amelyet legutoljára a Moody’s nemzetközi hitelminősítő is elismert a közelmúltban, jó alapot ad a kormány szociális-kompenzáló intézkedéseinek folytatására