Harminc bázispontos kamatemelés várható

A héten két kiemelkedően fontos esemény lesz – válaszolta lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője.

Kedden kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Regős Gábor emlékeztetett, a korábban beharangozott szigorítási ütem szerint a jegybanknak 15 bázisponttal kellene emelnie az irányadó rátáját, ám az októberi inflációs adat alapján ez nem lesz elég a piacok megnyugtatásához.

Ha az emelés mértéke valóban csak 15 bázispont lesz, az a forint további gyengülését eredményezheti. Így várakozásaink szerint a keddi ülésen egy 30 bázispontos emelés következhet be, ez az, amit talán minimálisan elegendőnek tartanak a piacok – mutatott rá. Nem lesz tehát elegendő a kamatemelés felpörgetésével megvárni a decemberi ülést, az új Inflációs jelentés megjelenését. Decemberben várható továbbá döntés a nem konvencionális eszközök kivezetésének következő üteméről is.

A másik fontos adat a harmadik negyedéves GDP első becslése lesz holnap. A Századvég várakozásai szerint az éves alapú növekedés 7,7 százalék, míg a negyedéves alapú bővülés 1,3 százalék lehetett. Termelési oldalról vélhe­tően az építőipar és a szolgáltatások húzták a növekedést, melyben az előbbinél szerepe lehetett annak, hogy a harmadik negyedévben korlátozásmentesen működhetett a gazdaság, míg az utóbbinál a kereslet növekedése lehetett meghatározó.

Az ipar ezzel szemben a negyedévben az alapanyaghiány és a szállítási nehézségek miatt gyengélkedett, ez lassította a növekedést. Felhasználási oldalról a fogyasztás és a beruházás húzhatta, míg a nettó export (az ipar gyengélkedése és a fogyasztás, valamint a beruházás importigénye miatt) fékezhette a növekedést. Ez alól talán kivétel a szolgáltatásexport, amelynek egyenlege pozitívan hathatott a gazdasági teljesítményre – tette hozzá Regős Gábor.

Az Eurostatnál két adatra hívom fel a figyelmet – írta – egyik sem okoz majd nagy meglepetést, hiszen előzetes adat már mindkettőből rendelkezésre áll, ehhez képest nagy változás vélhetően nem történik. Szerdán jelenik meg az októberi inflációs adat, itt az euró­zónáról rendelkezünk már előzetes adattal, ami a szeptemberi 3,4 százalék után 4,1 százalékos növekedést mutat.

Ezen belül is kiemelkedett a 8,2 százalékos litván pénzromlás. A világszerte gyorsuló inflációban jelentős szerepe van a növekvő energiaáraknak, a hiánycikkek áremelkedésének, illetve a magas keresletnek. Az inflációnál hazánk szempontjából különösen fontos a lengyel, a román és a cseh adat, hiszen ezek alakulása befolyásolja a helyi jegybankok döntéseit, ami pedig kihatással van a magyar jegybank mozgásterére is.

Kedden jelenik meg a harmadik negyedéves uniós GDP-adat is, illet­ve húsz tagország GDP-adata. Az előzetes adatok szerint a növekedés az Európai Unióban a harmadik negyedévben negyedéves alapon 2,1, míg éves alapon 3,9 százalék volt, az eurózónában pedig 2,2, illetve 3,7 százalék.