Gazdaság
Odatette magát az építőipar
Magyarország továbbra is első a régióban, a lakóingatlanokra vonatkozó széles körű támogatások jelentős lökést adnak a lakásépítési és -felújítási piacnak
Az építőipari szektor kilátásai mindenképpen biztatók, a kibocsátás ismét érdemben ösztönözheti, húzhatja a növekedést – mondta el lapunkhoz eljuttatott közleményében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait értékelve Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese. Kiemelte: a kö-vetkező időszakot tekintve az EU-források felhasználása, valamint a vállalati és az állami beruházások, a különböző beruházási támogatások, illetve a kedvezményes kamatozású vállalati beruházási hitelek felhasználásának alakulása is bizakodásra ad okot.
A lakóingatlanokra vonatkozó széles körű támogatások jelentős lökést adnak a lakásépítési és lakásfelújítási piacnak. Hozzátette: 2010-hez képest a szektor termelése 68,5 százalékkal bővült, ezzel Magyarország továbbra is első a régióban.
Tavaly szeptemberhez képest az épületek építésében több mint 21,2 százalékkal, az egyéb építmények esetében pedig 6,7 százalékkal nőtt a termelés. Az építőipari vállalkozások szeptember végi szerződésállományának volumene az elmúlt hónapokban megindult rendelésemelkedésnek köszönhetően 12,9 százalékkal haladta meg a 2020-as adatot.
Augusztushoz képest 0,3 százalékkal mérséklődött a szezonálisan kiigazított ipari kibocsátás. A termelés havi csökkenése negyedik hónapja tart, de szeptemberben volt a legkisebb az augusztusi 2,9 százalék után. A termelés szintje hasonló volt, mint a járvány előtt, 2019 szeptemberében –írta a KSH. Talán a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság jellemzi a harmadik negyedév gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzéseket. A beérkezett adatok ugyanis meglehetősen vegyes képet festenek a magyar gazdaságról. Ha pusztán az ipar, az építőipar vagy épp a kiskereskedelem harmadik negyedévi teljesítményéből indulunk ki, akkor aligha látunk majd rendkívüli növekedést. Az ipari kibocsátást a nyár folyamán nagymértékben korlátozta az ellátási láncok megszakadása, az alkatrészhiány és a szállítási nehézségek – fogalmazott Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A gazdaság egyes ágazatainak teljesítménye eltérően alakulhatott, a korlátozások feloldását követően a szolgáltatások vélhetően érdemben húzni tudták a növekedést, míg az ipar éves alapú bővülése az alapanyaghiány és a szállítási nehézségek miatt kisebb lehetett, de az alacsony bázis miatt pozitív.
Az építőipar a vizsgált időszakban az alacsony bázis miatt a jelentős alapanyaghiány ellenére is dinamikus bővülést mutathatott – mondta Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője.
Az ipari termelés a járműgyártást és részben a számítógépek, elektronikai termékek gyártását sújtó chip- és alkatrészhiány miatt a harmadik negyedévben két százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, 0,3–0,4 százalékponttal visszavetve a negyedéves GDP-t. Éves alapon a második negyedévi negyvenszázalékos növekedés után alig három százalékkal bővült, így az éves növekedéshez 0,5–0,6 százalékponttal járulhatott hozzá – emelte ki Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
