Gazdaság

Áremelkedést okoz az üzemanyagár-robbanás

Döntően az élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek árainak vártnál nagyobb növekedési üteme miatt nőtt a várakozásokat meghaladóan az infláció októberben

Októberben emelkedtek a jegybank által számított inflációs alapmutatók, az indirekt adóktól szűrt maginfláció és a keresletérzékeny infláció is 4,7 százalék, miközben a ritkán változó árú termékek inflációja 5,5 százalék volt – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap. Az infláció növekedésének hátterében az üzemanyagok, iparcikkek és élelmiszerek áremelkedése áll.

Áremelkedést okoz az üzemanyagár-robbanás
A benzinkutaknál tapasztalható drágulás nemcsak az autósok zsebét érinti, hiszen jelentősen emelkednek a szállítási költségek is
Fotó: MH

Éves összevetésben a Központi Statisztikai Hivatal által számított fogyasztói árindex 6,5 százalék volt októberben – emelte ki a közlemény. Szeptemberhez képest az infláció egy, míg a maginfláció 0,7 százalékponttal emelkedett. Az iparcikkek árai 1,3 százalékkal gyarapodtak. A tartós és a nem tartós iparcikkek árindexe egyaránt nőtt.

A globális nyersanyagár-emelkedés egyre szélesebb körben jelenik meg a fogyasztói árakban, emellett a nem tartós iparcikkek áremelkedéséhez hozzájárult a légi közlekedés huszonöt százalékos drágulása. A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal emelkedtek.

Dinamikusan húzta felfelé az üzemanyagárak emelkedése az inflációt – emelte ki Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője az MTI-nek küldött kommentárjában. Meglepetést az élelmiszerek és a szolgáltatások vártnál jobban gyorsuló áremelkedése okozott, illetve közvetve több terméknél megjelenhetett az árakban az energiaár-emelkedés is, bár ez a befagyasztott energiaárak miatt csak közvetve érinti a fogyasztókat – jelezte.

Rámutatott: a hiánytermékek drágulása és a járvány miatt korlátozásokat elszenvedő ágazatok áremelései is felfelé húzták az inflációt. A magyar infláció növekedése beleillik az uniós trendbe, így mérséklődéséhez önmagában nem elég a monetáris politika szigorítása. Az infláció lassulásához szükség van a makroszintű kereslet visszafogására, az ellátási láncok helyreállására, illetve az energiaárak normalizálódására is – hangsúlyozta.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában hangsúlyozta, hogy az élelmiszerárak és tartós fogyasztási cikkek árainak vártnál nagyobb növekedési üteme miatt nőtt az infláció októberben.

A tartósan magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, a munkaerőhiány miatt megugró bérek, így az MNB is a kamatemelési ciklus gyorsítására kényszerülhet – vélekedett. Az infláció novemberben elérheti a hét százalékot is, majd jövő év elejétől meredeken visszaeshet – tette hozzá.

Kapcsolódó írásaink