Gazdaság
Aláírásra vár a minimálbérről szóló megállapodás
A magasabb juttatások a gazdaságunknak jó lehetőséget teremtenek, hiszen a nagyobb jövedelmet a munkavállalók a hazai piacon költik el, és ez motiválhatja a termelést is
Bodó Sándor nyilatkozatában kiemelte, hogy a jövő évi kétszázezer forintos minimálbér és a kétszázhatvanezer forintos garantált bérminimum húszszázalékos növekedésnek felel meg, amire az elmúlt években nem volt példa. Az államtitkár felidézte, hogy a bérek megemelésére a nemzeti konzultáció is felhatalmazást adott.
Elmondása szerint a szállítási láncokban nehézségek vannak, hiszen a járvány negyedik hulláma már itt toporog az ajtóban, éppen ezért most még nem kötnek hosszú távú megállapodásokat, a jövőben erről folytatódni fognak a tárgyalások a tervezhetőség érdekében. Az ITM államtitkára továbbá rámutatott arra is, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése hatással lesz az ennél magasabb bérekre és a minimálbérhez kötött egyéb juttatásokra egyaránt. A kormány a tervek szerint segíteni fogja a munkáltatókat a megállapodás végrehajtásában, egyebek közt azzal, hogy a munkáltatói járulékot csökkentik és a kisvállalkozók adóját mérsékli.
Ezek mellett pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a helyi iparűzési adó erre az évre alkalmazott beszedési formája a jövő évben is érvényes marad. Ezt az összeget béremelésre fordíthatják a vállalatok. Ezáltal a minimálbér emelése a munkaerőpiacra is hatással lesz, hiszen a változások segítségével tisztulni fog a foglalkoztatás. Bodó Sándor később, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című reggeli beszélgetős műsorában fontosnak nevezte, hogy a magyar bérek elmozdultak, és eddig még soha nem látott módon, húsz százalékkal növekedtek.
„A szakképzett munkavállalókra nagy igény van, a jól képzett munkaerőt meg kell fizetni” – egészítette ki az M1-en adott interjút. A magasabb bérek a magyar gazdaságnak jó lehetőséget teremtenek, hiszen a nagyobb jövedelmet a munkavállalók a magyar piacon költik el, és ez motiválhatja a hazai termelést is – hangsúlyozta bejelentésében.
Elég stabil Magyarországon a belső kereslet a szakértő szerint
A minimálbéren már kevesen vannak Magyarországon, megközelítőleg tíz százalék alatt van ez az arány – mondta lapunk megkeresésére Németh Dávid, a K & H Bank vezető elemzője. Elmondása szerint azonban nem meghatározó az ezzel szembeni fogyasztás összgazdasági szinten. Az is kérdés, hogy ki az, aki ténylegesen a minimálbér összegét kapja, és ki az, aki úgynevezett szürkefoglalkoztatásként valójában a minimálbérnél magasabb összeget kap kézhez. Nekik valószínűleg a jövedelmi helyzetük sem sokat javul, ugyanis a szürkén foglalkoztatottakat a munkáltatónak magasabb bérre kell bejelenteni – magyarázta a szakértő.
Ami meghatározóbb, az a garantált bérminimum összege, ugyanis sokkal többen vannak azon a bérszinten. Ráadásul ennek van egy olyan hatása, hogy szorítja felfelé a többi bért is, aminek komoly keresleti hatása van a piacon – tette hozzá. Németh Dávid hangsúlyozta: várható némi bérfeltorlódás, amelyet leginkább a kezdő pedagógusbéreknél lehet megfigyelni. A magánszektorban viszont bérfelhajtó hatása van, amelynek pontos értékét még nem lehet behatárolni. Ráadásul van egy szociálisadó-csökkentés is, ami által a cégek költségei kevésbé növekednek, mint amennyi a béremelkedésből származna – húzta alá a szakértő.
Németh Dávid elmondta: a magasabb jövedelmi kategóriákban nagyobb hatást, súlyt képvisel a szociális hozzájárulási adó csökkentése. Hangsúlyozta: eddig is az látszódott, hogy a belső kereslet elég stabil volt Magyarországon a koronavírus-járvány időszaka alatt is. Inkább a korlátozások voltak azok, amik akadályozták a belső kereslet növekedését az elmúlt időszakban. A nagy bérnövekedés következtében jövőre ez átmehet minden területre, így létrehozva egy olyan nettó reálkereseti növelő hatást, ami a belső fogyasztást stabilan tudja tartani – nyomatékosította a szakértő.
(JA)
