Gazdaság

Csereszavatosság az élelmiszereknél

Ha a minőségmegőrzési idő letelte után mégis megennénk az ételt, ezt saját kockázatunkra és csak akkor tegyük, ha az ajánlott módon tároltuk, és a csomagolás sértetlen

Ha a termék romlott vagy lejárt, késedelem nélkül, a vásárlást igazoló blokk, nyugta birtokában visszavihetjük. Ilyenkor jogunk van a cseréhez, vagy ha az nem lehetséges, a vételár visszafizetéséhez. Ha a vásárló az üzletben romlott vagy lejárt szavatosságú árut talál, feladata, hogy az eladót erről tájékoztassa.

Csereszavatosság az élelmiszereknél
Ha a vásárló lejárt szavatosságú árut talál, erről tájékoztatnia kell az eladót
Fotó: MH

Egészségügyi kockázatot is jelenthet a lejárt vagy romlott élelmiszer, ezért is fontos, hogy a vásárló tisztában legyen vele, milyen jogok illetik meg ilyen esetekben – válaszolta lapunk megkeresésére Inzelt Éva, a Budapesti Békéltető Testület elnöke.

Kiemelte, minden vásárlónak támpontot ad a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági idő. A fogyaszthatósági idő vagy minőségmegőrzési idő lejárta után az élelmiszer nem forgalmazható – hívta fel a figyelmet.

A jelölésért az élelmiszer előállítója, illetve valamennyi forgalmazója felelős. Az élelmiszer biztonságosságáért, minőségéért az élelmiszer előállítója a felelős. (Nem hazai előállítású élelmiszer esetében a felelősség az első magyarországi forgalomba hozót terheli az élelmiszer fogyaszthatósági/minőségmegőrzési idejének lejártáig.) Minőségmegőrzési idő megjelölést látunk például a fagyasztott, szárított ételeknél, konzerveknél, kekszeknél. A fogyaszthatósági idő azt az időpontot jelöli, ameddig az élelmiszer biztonságosan fogyasztható. Rendszerint a friss és a gyorsan romló élelmiszerek, például tejtermékek, felvágottak, hidegkonyhai saláták kapnak ilyen jelölést.

Ha a minőségmegőrzési idő letelte után mégis megennénk az ételt, ezt saját kockázatunkra és csak akkor tegyük, ha a csomagoláson ajánlott módon tároltuk, és a csomagolás sértetlen, nem bontottuk ki, és nem szakadt el véletlenül – hívta fel a figyelmet Inzelt Éva. Az olyan élelmiszereket azonban, amelyek fogyaszthatósági időpontja letelt, már nem szabad elfogyasztani, felhasználni még akkor sem, ha megfelelően tároltuk, a csomagolása is ép, és nincsenek rajta látható, érzékelhető romlási jelek – tette hozzá.

A széles szabályozási körű élelmiszer-biztonsági, -jelölési jogszabályok mellett a Polgári Törvénykönyv ingó dolgokra vonatkozó kellékszavatossági szabályai vonatkoznak az élelmiszerekre. Jogi értelemben a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás (vagy adott esetben az élelmiszer) a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan viszont akkor, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

Ha a termék romlott vagy lejárt, késedelem nélkül – a fogyasztói szerződés létrejöttét bizonyító blokk, nyugta birtokában – vigyük vissza. Jogunk van a cseréhez, vagy ha az nem lehetséges, a vételár visszafizetéséhez. A javítás és az árleszállítás mint szavatossági jog nem értelmezhető élelmiszerek esetében – jegyezte meg az elnök. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne vásárolhatnánk, illetve használhatnánk fel biztonsággal árkedvezménnyel vásárolt közeli lejáratú, egyébként méregdrága himalájai sót vagy különleges olasz rizottórizst.

Ha a vásárló az üzletben romlott vagy lejárt szavatosságú árut talál, feladata, hogy az eladót – akinek amúgy is szükséges ellenőriznie – tájékoztassa, mert ő, néhány jogszabályi kivételtől eltekintve, a nem megfelelő termék selejtezésére köteles. Ha a fogyasztó panaszát nem orvosolták, panaszjogával élni nem tudott, vita esetén bátran forduljon a békéltető testületekhez, ahol gyors, ingyenes, szakszerű eljárásban nyílik lehetőség az alternatív vitarendezés eszközeivel egyezség létrehozására, illetve ennek hiányában a jogvita eldöntésére.

Kapcsolódó írásaink