Gazdaság

Vasúton, zöldúton

A kormány a következő öt évben több mint 26 milliárd forintot fordít a teherfuvarozás versenyképességének erősítésére

A vasúti teherszállítás szén-dioxid-kibocsátása egységnyi szállítási teljesítményre mindössze hetede a közúti szállításnak. Ezért az a cél, hogy a magyar vállalatok és cégek minél nagyobb arányban vegyenek igénybe tehervonatokat a fuvarozáshoz, és minél többen válasszák a vasutat a közúti közlekedés helyett – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára.

Vasúton, zöldúton
Schanda Tamás: A kötöttpályás áruszállítás környezetkímélőbb a közútinál
Fotó: MH/Török Péter

„Mi, magyarok tudjuk, hogy lehet egyszerre erősíteni a gazdaságot és óvni a környezetet. Azon kevés ország közé tartozunk, amelyeknek egyszerre sikerült GDP-növekedést elérni és csökkenteni a károsanyag-kibocsátást” – jelentette ki tegnap Schanda Tamás a vasúti egyeskocsi-teherfuvarozás keretszerződés-megállapodásának ünnepélyes aláírásán.

Kiemelte: a közlekedés zöldítése kulcsfontosságú eleme a természet és a klíma védelmének is. Éppen ezért támogatja a kormány a környezetkímélő közlekedési eszközöket és közlekedési módokat. A vasúti teherszállítás szén-dioxid-­kibocsátása egységnyi szállítási teljesítményre vetítve mind­össze hetede a közúti szállításnak. Ezért az a cél, hogy a magyar vállalatok és cégek minél nagyobb arányban vegyenek igénybe tehervonatokat a fuvarozáshoz, és minél többen válasszák a vasutat a közúti közlekedés helyett – magyarázta az államtitkár.

A kormány a következő öt évben több mint 26 milliárd forintot fordít a teherfuvarozás versenyképességének erősítésére. Még idén várhatóan egymilliárd forintot, 2022–2025 között pedig évi 6,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosítanak az úgynevezett egyeskocsi-forgalomra – hangsúlyozta.

Az egyeskocsi-forgalomban telephelyenként egy vagy néhány teherkocsinyi árut gyűjtenek össze, és ezekből a célállomásoknak megfelelően rendezik össze a vonatokat. A lehetőséggel több mint hétszáz cég, köztük állami tulajdonú és stratégiai jelentőségű társaságok, például gyógyszer- és vegyipari, energetikai vállalatok vagy éppen erdészetek, valamint számos kis- és középvállalkozás él.

Schanda Tamás elmondása szerint a kormányzati támogatás stabilizálja, kizáróvá teszi ezt a területet, és forgalomnövekedést hoz, ami a szektor környezetkímélő működésének segítése mellett a GDP-termelő tevékenységét is nagyban erősíti. Állami beavatkozás nélkül ráadásul nagy veszély fenyegetné ezt a szolgáltatást – hívta fel a figyelmet.

Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, az Európai Unió egyik fontos vállalása, hogy 2030-ra a háromszáz kilométernél hosszabb közúti áruszállítási tranzit harminc százalékát, 2050-re pedig már az ötven százalékát kell fenntarthatóbb közlekedési módra, Magyarország esetében a vasútra átterelni, így az ágazat előtt biztos növekedési potenciál van, ami 17–20 millió árutonnát jelent. Kifejtet­te: azonban fontos, hogy a meg-rendelők valóban a vasút felé forduljanak, ezt a célt szolgálja az egyeskocsi-rendszer támogatási feltételeinek kialakítása is. Ugyanakkor jelezte, az egyeskocsi-forgalom támogatási rendszere nélkül nem lehet versenyképes az ágazat, hiszen a teljes vasúti teherszállítás csaknem egyötödét ez a szegmens fedi le. Hozzátette, az egyeskocsi-szolgáltatás nemzetgazdasági szempontból is nélkülözhetetlen.

Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria Zrt. igazgatósági elnöke beszédében azt mondta, az elkövetkezendő napokban áll forgalomba az első olyan hibrid tolatómozdony, amellyel a dízelvontatást le lehet váltani.

Kapcsolódó írásaink