A húszszázalékos emelés bátor lépés

Kérdés, hogy jó-e a mostani helyzetben ilyen jelentősen megemelni a minimálbért és a garantált bérminimumot, és nem szűnik-e meg túl sok munkahely, illetve elegendő-e a húsz százalék. A válasz megtalálásához több tényezőt kell figyelembe vennünk – jelentette ki Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője. Hozzátette, a vállalkozások vezetői, akiknek a magasabb bért ki kell gazdálkodniuk, a húsz százalékot sokallják.

Kifejtette, ha azt nézzük, hogy a magyar minimálbér elmarad a régióstól (bár máshol a hazánkban nagyobb jelentőséggel bíró garantált bérminimum nem létezik, így a két adat korlátozottan hasonlítható össze), a húsz százalék nem sok. Ha azt vesszük figyelembe, hogy az idei minimálbér-emelés csak négy százalék volt, míg az infláció a vártnál magasabban alakult, akkor szintén egy olyan tényezőt találunk, ami magasabb emelést indokol. Ha úgy nézzük, hogy a válság több céget sodort nehéz helyzetbe, akkor a húsz százalék egy bátor lépés. A mostani emelés tehát mindenképpen merész, de nem indokolhatatlan – a háztartások jólétének növelésére, a bérek felzárkóztatására kétségkívül szükség van – magyarázta.

Regős Gábor elmondása szerint a magasabb bérek szükségesek Nyugat-Európa munkaerő-elszívó hatásának mérsékléséhez is. Remélhetőleg a bérek emelkedése nem-csak a minimálbér körül keresőket érinti majd, hanem a magasabb bérszintekben is megjelenik, azaz széles körű lesz. Ehhez egyrészt szükséges, hogy a vállalkozások ki tudják gazdálkodni a magasabb béreket, másrészt hogy a kedvező gazdasági helyzet és az emiatt jelen lévő munkaerőhiány erre rá is kényszerítse őket.

Szerinte azonban két tényezőre mindenképp figyelni kell. Egyfelől hogy a dinamikus béremelkedés ne eredményezzen inflációt, inkább hatékonyságnövekedésből legyen meg a forrása. Másrészt a minimál­bér és a garantált bérminimum emelése leginkább a legkisebb vállalatokat érinti – hívta fel a figyelmet. Fontos, hogy körükben az életképes vállalkozások túléljenek, azoknak a munkavállalói pedig, amelyek nem tudnak versenyképes bért kínálni, elhelyezkedhessenek máshol – de ne külföldön. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt két évtizedben, amikor a minimálbér jelentősen emelkedett (2001 és 2017), az nem járt együtt a munkanélküliség érdemi emelkedésével. Reméljük, hogy ilyen hatás most sem lesz – tette hozzá Regős Gábor.