Jövőre még magasabb lehet az átlagkereset

A szezonális munkák és a munkaerőhiány következtében a versenyszféra átlagánál jóval magasabb ütemben nőttek a bérek a mezőgazdaságban – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője lapunknak küldött kommentárjában. A bányászat területén is kiemelkedő számokat látni, ez azonban sokkal inkább az előző évi alacsony bázis hatása, vélhetően egyes bérkiegészítések tavaly augusztusi elmaradása miatt.

Nem meglepő módon a munkaerőhiánnyal sújtott építőiparban dolgozók is csaknem kilencszázalékos bérnövekedést regisztráltak. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén is erősödött a bérkiáramlás, ám a 7,1 százalékos növekedés még mindig elmarad az átlagtól, vagyis folytatódik a szektor leszakadása kereseti szempontból – magyarázta a szakértő.

Elmondása szerint annak ellenére, hogy ennek ellentételezésére némi adócsökkentés várható a munkáltatói oldalon, továbbra is úgy gondolják, hogy ez jelentős többletterhet ró majd a vállalatokra. A gazdaság munkaerőhiányos állapota, valamint a beruházási javak nehézkes beszerzése pedig tovább szűkíti a vállalatok mozgásterét. Az így kialakult helyzet pedig érdemi inflációs kockázatot hordoz magában, ami megjelenik az ING idei évre várt 4,9 százalékos és jövőre várt 4,5 százalékos inflációs előrejelzésében – fejtette ki Virovácz Péter.

Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője az MTI-nek elmondta: a versenyszféra bérfolyamatait némiképp mérsékelhette az összetételhatás, vagyis hogy a kilábalás során a válság által leginkább érintett, alacsony átlagkeresettel jellemezhető ágazatokban nőtt gyorsabb ütemben az alkalmazotti létszám, például a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban az előző évhez képest tíz százalékkal.

Leszögezte: a versenyszférában megállt a keresetek növekedésének lassulása augusztusban, amely a munkaerőhiány fokozódását mutatja. Az átlagkereset az év végéig nyolc-kilenc százalékkal emelkedhet. Jövőre ugyanakkor érdemben magasabb, tíz százalék feletti dinamikára számítanak a körvonalazódó 20–20 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés, valamint az állami szféra több szektorát érintő bérrendezések nyomán. A kötelező legkisebb bérek emelése azonban kockázatot jelent a kisebb vállalkozások számára, ahol érdemben magasabb a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya. Esetükben szükség van az adóterhek csökkentésére is, míg a nagyobb vállalatok várhatóan kisebb nehézségek árán ki tudják ezt majd gazdálkodni – tette hozzá a szakember.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője is azt hangsúlyozta a Világgazdaságnak, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt továbbra is aktív béremelésre „kényszerülnek” a munkaadók. A nyitás miatti felfutott munkaerőigényt csak erőteljes bérajánlatok fényében lehet kielégíteni, nem ritkák az egy év alatt húsz százalékot emelkedő bérajánlatok a válság előtti munkaerő-keresletet meghaladó piacon. Jövőre a nettó bérek érdemben el fognak szakadni a bruttó szinttől, és még a várható masszív inflációt figyelembe véve is csaknem tízszázalékos reálbér-növekedés lehet 2022-ben, ami jelentős fogyasztásélénkítő erővel bírhat – vélekedett a szakértő.