Gazdaság

Közel kilenc százalékkal nőtt az átlagkereset

Augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 426 500, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 283 600 forint volt, egyaránt  8,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Közel kilenc százalékkal nőtt az átlagkereset
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva és 292 300 forintot ért el
Fotó: MH

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 436 700 forint volt a bruttó átlagkereset, 8,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A bruttó kereset mediánértéke 348 100 forint volt,  8,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A keresetek emelkedése 1,0 százalékponttal gyorsult az előző hónaphoz képest. A 4,9 százalékos augusztusi inflációval számolva az augusztusi reálkeresetek 3,8 százalékkal voltak magasabbak, az egy évvel korábbiaknál, a júliusi 3,2 százalékos emelkedés után.  

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva és 292 300 forintot ért el.

A bruttó keresetek a vállalkozások körében 7,2, a költségvetésben - az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben - 10,7 százalékkal nőttek. A nonprofit szektorban egy hónap alatt 35 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset és a júliusi 7,0 százalékosról 18,6 százalékosra ugrott a növekedés üteme, amihez a KSH magyarázata szerint hozzájárult, hogy augusztus elejétől számos oktatási intézmény a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott át a  fenntartójának változása miatt.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 407 800 forintra becsülhető, 8,4 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A 8,9 százalékos átlagos keresetnövekedéshez képest a feldolgozóiparban 6,8 százalékos, az építőiparban 8,8 százalékos növekedést mért a KSH. A kereskedelemben  8,1, a szállítás, raktározás területén 4,6, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátásban 7,1 százalékkal volt magasabb az átlagkereset a tavaly augusztusinál.

A költségvetési szektorban az egészségügyi dolgozók bérének 36,6 százalékos emelkedése húzta fel az átlagot, az oktatásban 6,8, a szociális ellátás területén 8,2 százalékkal emelkedett az átlagkereset. A teljes munkaidőben alkalmazottak létszáma a közfoglalkozatottak nélkül számolva 187 ezerrel, 7,3 százalékkal nőtt tavaly augusztus óta.

Január-augusztusban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A vállalkozásoknál 441 300, a költségvetésben 403 300, forintot ért el bruttó átlagkereset, ami 7,8, illetve  9,6,  százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Elemzők: A vállalkozások hozták a keresetek emelkedésének augusztusi élénkülését

A bérdinamika augusztusi, 1 százalékpontos gyorsulása a vállalkozásoktól eredt, bár a költségvetési szférában továbbra is magasabb a növekedés üteme. Az MTI-nek nyilatkozó elemzők a keresetek legfrissebb adatait kommentálva aggályosnak nevezték, miként lesznek képesek a vállalkozások, különösen a kkv-k kigazdálkodni a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi, 20 százalékos emelését, a bértorlódás elkerülését, illetve milyen hatása lesz ennek az inflációra.  

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette, hogy augusztusban tovább emelkedett a bérdinamika a magyar gazdaságban. A legfőbb hajtóerőt továbbra is az állami szférát érintő ütemezett bérrendezés adta, amelynek következtében még mindig kétszámjegyű volt a bérnövekedés. Ezzel szemben a vállalati szférában ennél számottevően mérsékeltebb bérnövekedést mért a KSH, ugyanakkor ez volt dinamikusabb az előző havinál vagyis az átfogó mutató élénkülése a versenyszférára vezethető vissza - állapította meg.

Előre tekintve Virovácz Péter szerint a legizgalmasabb a 2022-es minimálbéremelés munkaerőpiaci hatása lesz. A felek állítólag közel állnak a 20 százalékos minimálbéremelés és garantáltbérminimum-emelés véglegesítéséhez. Annak ellenére, hogy ennek ellentételezésére némi adócsökkentés várható a munkáltatói oldalon, az ING Bank szakértői  továbbra is úgy gondolják, hogy ez jelentős többletterhet ró majd a vállalatokra a bértorlódás (pontosabban annak elkerülése) következtében.

A gazdaság munkaerőhiányos állapota, valamint a beruházási javak nehézkes beszerzése pedig tovább szűkíti a vállalatok mozgásterét. Az így kialakult helyzet érdemi inflációs kockázatot hordoz magában, ami megjelenik az ING idei évre várt 4,9 százalékos és jövőre várt 4,5 százalékos inflációs előrejelzésében - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője is az emelte ki, hogy a béremelések üteme augusztus hónapban is a közszférában volt gyorsabb az állami bérrendezések nyomán. A versenyszféra bérfolyamatait ugyanakkor némiképp mérsékelhette az összetételhatás is, vagyis hogy a kilábalás során a válság által leginkább érintett, alacsony átlagkeresettel jellemezhető ágazatokban nőtt gyorsabb ütemben az alkalmazotti létszám, például a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban az előző évhez képest 10 százalékkal. A versenyszférában megállt a keresetek növekedésének lassulása, ami a munkaerőhiány fokozódását mutatja.

A Századvég Gazdaságkutató szakértőjének várakozásai szerint az átlagkereset az év végéig 8-9 százalékkal emelkedhet. Jövőre ugyanakkor érdemben magasabb, 10 százalék feletti dinamikára számít a körvonalazódó 20-20 százalékos minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, valamint az állami szféra több szektorát érintő bérrendezések nyomán.

A kötelező legkisebb bérek emelése azonban kockázatot jelent a kisebb vállalkozások számára, ahol érdemben magasabb a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya. Esetükben szükség van az adóterhek csökkentésére is, míg a nagyobb vállalatok várhatóan kisebb nehézségek árán ki tudják majd gazdálkodni a magasabb béreket.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint az elmúlt évekhez hasonlóan a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett a különböző állami ágazatokat, köztük az orvosokat érintő bérnövekedésnek köszönhetően augusztusban is várható volt fizetések növekedése.

Azt is hozzátette, hogy felgyorsuló infláció miatt  az idén a reálbér-növekedés üteme csökkent a korábbi években megszokotthoz viszonyítva. Legutóbb 2013-ban és 2014-ben volt 3 százalék körüli a reálbérindex, 2015-ben pedig 4,4 százalékot tett ki.

Németh Dávid kitért arra is, hogy várhatóan az idei utolsó negyedévben tetőzik az infláció, jövőre a bázishatás miatt lassulás várható, csak az a kérdés, hogy milyen szintre ereszkedik 2022-ben. A mostani kilátások szerint 4 százalék körüli ütem várható.

Másik oldalról pedig a fizetések is emelkedni fognak. A minimálbérnél és a garantált bérminimumnál jelentős emelkedés várható. Emellett egyre feszesebbé válik a munkaerőpiac, mivel több ágazatban munkaerőhiányos helyzet alakult ki, ez pedig béremelési nyomást okoz - tette hozzá. A kilátások szerint jövőre két számjegyű ütemben növekedhetnek a bérek, a 4 százalék körüli infláció mellett a reálbérek pedig 6 százalékot meghaladó mértékben növekedhetnek - vázolta prognózisát a K&H Bank vezető elemzője.

Kapcsolódó írásaink