Felszámolták a versenyt Bige László érdekeltségei

A most lezárult eljárás 2017 szeptemberében indult, kétnapos akcióval, helyszíni kutatásokkal – tájékoztatott lapunk megkeresésére a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Az eljárás azután kezdődött, hogy a GVH észlelte, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. (és a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó és –forgalmazó vállalkozások) és egyes viszonteladó partnerei valószínűsíthetően olyan szerződéseket és megállapodásokat kötöttek, amelyekben meghatározták a Nitrogénművek által gyártott és forgalmazott műtrágyatermékekre alkalmazandó viszonteladási/végfelhasználói árakat, illetve partnerenként jelentős mértékben meghatározták az évente kötelezően megvásárolandó és értékesítendő minimum termékmennyiséget, a külföldi gyártóktól/forgalmazóktól történő beszerzés (import) korlátozása érdekében.

A Nitrogénművek – amely a Genezis Partnerhálózaton keresztül jelen van a műtrágya-értékesítés kiskereskedelmi piacán is – az általa gyártott műtrágyát forgalmazó partnereivel megegyezett arról is, hogy az egyes viszonteladók mely vevők számára értékesíthetik a Nitrogénművektől megvásárolt műtrágyát – részletezte a versenyhivatal.

Emlékeztettek, a GVH korábban gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanújával folytatott versenyfelügyeleti eljárásokat a Nitrogénművekkel szemben, amelyeket még a vizsgálat szakaszában megszüntetett. E vizsgálatok egyikének korábban tárgyát képezték a Bige-csoport által kialakított stratégiai együttműködési szerződések is.

A két különböző típusú (erőfölénnyel való visszaélést, illetve versenykorlátozó megállapodást vizsgáló) eljárás viszont annyira eltérő megközelítést igényel, hogy azokat nem lehet azonos eljárás keretében lefolytatni, ezért indították meg a most lezárult eljárást a vizsgálati szakaszban lezárt ügyet követően.

A vizsgálat során feltárt szabálytalanságok lényegét a versenyhatóság úgy foglalta össze: mivel a műtrágya piacán a Bige-csoport (mint egyetlen meghatározó magyar gyártó) termékeinek csak az importtermékek jelenthettek valódi versenytársat, a jogsértés célja egyrészt az importtermékek értékesítésének korlátozása volt. Másfelől, hogy – import hiányában – a Bige-csoport termékeinek értékesítése során ne alakulhasson ki árverseny a továbbértékesítők, viszonteladó partnerek között.

Ez volt az úgynevezett „péti áru ne versenyezzen péti áruval” – elv (idézet a határozatból). A jogsértő megállapodások hatására csökkent a verseny a magyar műtrágyapiacon, mivel a magas kötbérrel terhelt elvárt rendelésmennyiség,
illetve a kizárólagossági klauzula elvágta a műtrágya-értékesítőket attól, hogy (esetleg olcsóbban) importterméket szerezzenek be és áruljanak.

A Bige-csoport termékeinek szabad árazásában korlátozta az értékesítőket a csoporttal kötött stratégiai együttműködés. Továbbá a stratégiai partnerek és a Bige-csoport, valamint a stratégiai partnerek egymás között az ügyfelek felosztását célzó magatartást folytattak, ami a vevőkért folyó versenyt csökkenti.

A hazai műtrágya-felhasználók így versenykorlátozással, ezáltal drágulással szembesülhettek. A jogsértés hatására a mezőgazdasági cégek termelési költségei növekedhettek, ami továbbgyűrűzhetett az élelmiszerpiacra is, potenciálisan károsítva minden fogyasztót.

A feltárt jogsértés központi elemét adó árrögzítés, valamint a piac befolyásolását megvalósító vevőfelosztás úgynevezett cél szerinti jogsértésnek minősülnek, és ezek önmagukban, hatás bizonyítása nélkül is versenyjogi ügynek számítanak.
A GVH emlékeztet még, hogy 2009 és 2016 között, de főként 2011 és 2016 között a nitrogénműtrágya ára lényegében stabil volt itthon, a fő alapanyagnak számító földgáz árváltozásait nem követte.

Ez különösen 2014 után volt kedvezőtlen, ugyanis akkor jelentősen csökkent a földgáz ára. A jogsértés megszűnése után a nitrogénműtrágya ára jelentősen csökkent, és hosszabb távon is jobban együtt mozog a földgáz árával. Bár az árváltozások pontos okait és kiváltó tényezőit nem vizsgálta a GVH, a piaci áradatok nem mondanak ellent a döntésnek.