Gazdaság

Felszámolták a versenyt Bige László érdekeltségei

A jogsértés hatására a mezőgazdasági cégek termelési költségei növekedhettek, ami továbbgyűrűzhetett az élelmiszerpiacra is, megkárosítva minden fogyasztót

A piac és a vevők felosztásával gyakorlatilag a belföldi versenyt is felszámolták a baloldali milliárdos Bige László műtrágyagyártásban és –értékesítésben érdekelt cégei, amelyeknek így csak az import jelentett valódi konkurenciát. A versenyhatósági tájékoztatóból kiderül még, hogy a jogsértések megszűnése után a nitrogénműtrágya ára jelentősen csökkent, és most már együtt mozog a földgázéval.

Felszámolták a versenyt Bige László érdekeltségei
A baloldali milliárdos a szabad árazásba is beleszólt
Fotó: MH

A most lezárult eljárás 2017 szeptemberében indult, kétnapos akcióval, helyszíni kutatásokkal – tájékoztatott lapunk megkeresésére a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Az eljárás azután kezdődött, hogy a GVH észlelte, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. (és a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó és –forgalmazó vállalkozások) és egyes viszonteladó partnerei valószínűsíthetően olyan szerződéseket és megállapodásokat kötöttek, amelyekben meghatározták a Nitrogénművek által gyártott és forgalmazott műtrágyatermékekre alkalmazandó viszonteladási/végfelhasználói árakat, illetve partnerenként jelentős mértékben meghatározták az évente kötelezően megvásárolandó és értékesítendő minimum termékmennyiséget, a külföldi gyártóktól/forgalmazóktól történő beszerzés (import) korlátozása érdekében.

A Nitrogénművek – amely a Genezis Partnerhálózaton keresztül jelen van a műtrágya-értékesítés kiskereskedelmi piacán is – az általa gyártott műtrágyát forgalmazó partnereivel megegyezett arról is, hogy az egyes viszonteladók mely vevők számára értékesíthetik a Nitrogénművektől megvásárolt műtrágyát – részletezte a versenyhivatal.

Emlékeztettek, a GVH korábban gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanújával folytatott versenyfelügyeleti eljárásokat a Nitrogénművekkel szemben, amelyeket még a vizsgálat szakaszában megszüntetett. E vizsgálatok egyikének korábban tárgyát képezték a Bige-csoport által kialakított stratégiai együttműködési szerződések is.

A két különböző típusú (erőfölénnyel való visszaélést, illetve versenykorlátozó megállapodást vizsgáló) eljárás viszont annyira eltérő megközelítést igényel, hogy azokat nem lehet azonos eljárás keretében lefolytatni, ezért indították meg a most lezárult eljárást a vizsgálati szakaszban lezárt ügyet követően.

A vizsgálat során feltárt szabálytalanságok lényegét a versenyhatóság úgy foglalta össze: mivel a műtrágya piacán a Bige-csoport (mint egyetlen meghatározó magyar gyártó) termékeinek csak az importtermékek jelenthettek valódi versenytársat, a jogsértés célja egyrészt az importtermékek értékesítésének korlátozása volt. Másfelől, hogy – import hiányában – a Bige-csoport termékeinek értékesítése során ne alakulhasson ki árverseny a továbbértékesítők, viszonteladó partnerek között.


Ez volt az úgynevezett „péti áru ne versenyezzen péti áruval” – elv (idézet a határozatból). A jogsértő megállapodások hatására csökkent a verseny a magyar műtrágyapiacon, mivel a magas kötbérrel terhelt elvárt rendelésmennyiség,
illetve a kizárólagossági klauzula elvágta a műtrágya-értékesítőket attól, hogy (esetleg olcsóbban) importterméket szerezzenek be és áruljanak.

A Bige-csoport termékeinek szabad árazásában korlátozta az értékesítőket a csoporttal kötött stratégiai együttműködés. Továbbá a stratégiai partnerek és a Bige-csoport, valamint a stratégiai partnerek egymás között az ügyfelek felosztását célzó magatartást folytattak, ami a vevőkért folyó versenyt csökkenti.

A hazai műtrágya-felhasználók így versenykorlátozással, ezáltal drágulással szembesülhettek. A jogsértés hatására a mezőgazdasági cégek termelési költségei növekedhettek, ami továbbgyűrűzhetett az élelmiszerpiacra is, potenciálisan károsítva minden fogyasztót.

A feltárt jogsértés központi elemét adó árrögzítés, valamint a piac befolyásolását megvalósító vevőfelosztás úgynevezett cél szerinti jogsértésnek minősülnek, és ezek önmagukban, hatás bizonyítása nélkül is versenyjogi ügynek számítanak.
A GVH emlékeztet még, hogy 2009 és 2016 között, de főként 2011 és 2016 között a nitrogénműtrágya ára lényegében stabil volt itthon, a fő alapanyagnak számító földgáz árváltozásait nem követte.

Ez különösen 2014 után volt kedvezőtlen, ugyanis akkor jelentősen csökkent a földgáz ára. A jogsértés megszűnése után a nitrogénműtrágya ára jelentősen csökkent, és hosszabb távon is jobban együtt mozog a földgáz árával. Bár az árváltozások pontos okait és kiváltó tényezőit nem vizsgálta a GVH, a piaci áradatok nem mondanak ellent a döntésnek.

Megszüntetnék a többszöri értékelés lehetőségét


Az átláthatóság érdekében felül kell vizsgálni az ételkiszállítók értékelési rendszereit – közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tegnap az MTI-vel. A változtatást a szeptemberben végzett gyorselemzésük alapján javasolják. A GVH elmondása szerint az ételkiszállítóknál a fogyasztói visszajelzések rendszere hiányos, pontatlan, visszaélésekre ad lehetőséget. Kifogásolták többek között, hogy a vásárlók olykor utólag és akár többször is módosíthatják korábbi véleményeiket.

Az értékelő platformok egy részéről ráadásul nem derül ki, hogy az értékelés milyen szempontok és módszertan szerint készül, hány véleményt összesítenek, vagy nem egyértelmű, hogy a szöveges visszajelzésekből hogyan lesz értékelés. Mint kiderült, a platformok többségénél nem találtak tájékoztatást arról, hogy moderálják-e az értékeléseket, és ha igen, mi alapján. Tudnak olyan esetről is, amikor egy értékelés nem jelent meg az érintett étterem mellett.
(JA)

Kapcsolódó írásaink

Bige László előnyt remél a baloldaltól

ĀKérdés, hogy vajon mi mindent vár el még a balliberális pártoktól, mennyivel támogatja Márki-Zay kampányát, és mit kér cserébe mindezért – mondta Deák Dániel