Gazdaság

Válság előtti szinten a foglalkoztatás

Hétindító. Szeptemberben is meghaladta a 4,6 millió főt a munkavállalók száma

Az elsődleges munkaerőpiacon nőtt a foglalkoztatás, meghaladva a válság előtti, 2019-es szintet. Az eurózónában szintén gyorsult az infláció.

Válság előtti szinten a foglalkoztatás
A munkaerőpiacon idén ősszel jelentősen bővült az alkalmazottak száma
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Hazai makrogazdasági események közül kiemelendő, csütörtökön foglalkoztatási, pénteken pedig kereseti adatokkal jelentkezik a KSH. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője lapunknak úgy értékelt, a foglalkoztatás szeptemberben éves alapon kismértékben bővülhetett, míg havi alapon – a szezonális hatások miatt – kismértékben csökkenhetett.

A foglalkoztatottak száma vélhetően szeptemberben is meghaladta a 4,6 millió főt és meghaladhatta a válság előtti, 2019-es szintjét. Összetételét tekintve az új adatot is a korábbi trend jellemzi majd, miszerint éves alapon az elsődleges munkaerőpiacon bővült a foglalkoztatás, a közfoglalkoztatás stagnált vagy minimálisan csökkent.

A bérek tekintetében nagy meglepetés nem várható. Mivel az alapbérek szeptemberben már jellemzően nem változnak, ezért inkább a túlórák és a bónuszkifizetések mozgathatják az átlagbért, ezek talán valamivel alacsonyabbak lehettek az iparban az alapanyag-ellátási nehézségek miatt – magyarázta Regős Gábor. A másik tényező az összetételhatás: tavaly hivatalosan az átlagnál alacsonyabb bérezésű turisztikai ágazatban csökkent a foglakoztatás, ez pedig felfelé húzta az átlagbért – az idén fordított jelenség tapasztalható, azaz ha a turizmus újraindulása nagyobb alkalmazotti létszámot eredményez, az visszafogja az átlagos bérnövekedés ütemét.

Ami a nemzetközi piacokat illeti, az Eurostat októberi inflációs gyorsjelentést közöl az eurózónáról, illetve a 3. negyedéves GDP-ről ad közzé előzetes adatokat. Szeptemberben az eurózóna inflációja 3,4 százalékra gyorsult az előző havi három százalékról, miközben a havi áremelkedés 0,5 százalék volt. A cél fölötti pénzromlást elsősorban az energiaárak emelkedése magyarázza, amely 17,6 százalékot tett ki éves alapon.

Mivel az energiaárak vélhetően tovább nőttek októberben is, illetve a piaci áremelkedés fokozatosan beszivárog a fogyasztói árakba is, az infláció megközelíthette a négy százalékot is – mutatott rá Regős Gábor. Szerinte itt az lesz a kérdés, hogy ezt az ársokkot az Európai Központi Bank (EKB) mennyire kezeli átmenetinek. A csütörtöki ülésen azonban még nem számítunk érdemi lépésre az EKB részéről, de a közlemény hangneme várhatóan szigorodik majd.

A GDP tekintetében a második negyedévet éves alapon jelentős, 14,3 százalékos bővülés jellemezte az eurózónában – ez a gyenge bázisidőszaki adattal magyarázható. Kedvezően alakult ugyanakkor a negyedéves bővülés is, 2,2 százalékot tett ki. A következő időszak gazdasági teljesítményét az fogja meghatározni, hogy az ipart jellemző alapanyaghiány mennyire szorítja vissza a termelést, hogy a koronavírus nyomán mennyire rendelnek el az egyes országok korlátozásokat, illetve hogy az energiaárak drasztikus emelkedése mennyire lesz tartós és milyen mértékben befolyásolja a vállalatok üzletmenetét.

Kapcsolódó írásaink

Folytatódhat a kamatemelés

ĀHétindító. A szeptemberi infláció a vártnál magasabb lett, a növekvő világpiaci energiaárak is kockázatot jelentenek