Továbbra is stabilitás jellemzi a magyarországi bankrendszert

Szakács János, az MNB főosztályvezetője az elmúlt egy év makroprudenciális intézkedéseit, a pia­-ci szereplők alkalmazkodását, a szabályozói lépések szélesebb körű gazdasági hatásait bemutató dokumentumról tartott online sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, a makroprudenciális politikai szabályok, előírások keretrendszere hozzájárult ahhoz, hogy a válság a bankrendszert jobb pozícióban érje, mint 2008-2009-ben.

A kockázatvállalási hajlandóságnak a járványhelyzettel összefüggő csökkenése az egyik oldalon visszafogta a hitelezést, a másik oldalon viszont számos kormányzati és jegybanki hitelprogram indult, hogy a hitelezésben ne legyen tapasztalható a korábbi válságban látott leállás – mondta a főosztályvezető. Hozzátette: a reálgazdaság teljesítménye visszaesett, utána azonban gyors visszapattanás volt látható. Az MNB a honlapján közzétett jelentésben azt írta, a bankrendszer likviditási pozíciója továbbra is stabil, a bankszektor likviditásfedezeti rátája a koronavírus megjelenése óta folyamatosan emelkedik.

Szakács János a fizetési moratóriumról szólva azt mondta, hogy becsléseik szerint a teljes vállalati hitelállomány húsz százaléka volt idáig érintett, ez az arány november elejétől négy százalékra csökken. A háztartások esetében harmincról 23 százalékra apad az a hitelállomány, amit továbbra sem kötelező törleszteni. A kormány döntése értelmében novembertől a 25 százalékos bevételcsökkenést elkönyvelő, gazdaságélénkítő hitelt nem igénylő vállalatok, továbbá azok a magánszemélyek maradhatnak a moratóriumban, akik jövedelemcsökkenést szenvedtek el, munkanélküliek, gyermeket nevelnek, vagy nyugdíjasok – ismertette.

A jelentés szerint az MNB továbbra is kiemelt figyelemmel kíséri a moratórium alatt álló hitelállományból eredő potenciális kockázatokat és a monetáris politikai fordulatra is tekintettel a még fennálló, rövidebb kamatperiódusú jelzáloghitel-állomány folyamatosan mérséklődő kamatkockázatát. Emellett nyomon követi az egyelőre főként a személyi hitelezés terén egyre nagyobb teret nyerő digitalizált hitelezési csatornákat is, amelyek tekintetében magasabb hitelkockázat jelenleg nem azonosítható – tették hozzá.

Kiemelték, hogy az éghajlatváltozással járó tartós környezeti átalakulások reálgazdasági veszteségeket és közvetetten pénzügyi stabilitási kockázatokat is okozhatnak, a bankrendszer azonban nemcsak elszenvedője lehet a klímaváltozásnak, hanem aktívan támogathatja is a gazdaság zöldítését. Az MNB számos intézkedést hozott a zöldlakás-hitelezés támogatása érdekében, többek között 2021 októberében elindítva a kétszázmil­liárd forint keretösszegű Zöld Otthon programját – mutattak rá.