Gazdaság

A rezsicsökkentés garantálja a legalacsonyabb energiaárakat

Idehaza az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia és a földgáz árát jogszabályok rögzítik, a lakosság védett az áremelkedésekkel szemben

A földgáz átlagára szeptemberben is Budapesten volt a legolcsóbb az uniós fővárosok közül, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették. A rezsicsökkentés nélkül a háztartások átlagosan 32 ezer forinttal fizetnének többet havonta, az uniós kvótakereskedelmi rendszer lakosságra történő kiterjesztése pedig 4–12 ezer forintos kiadásnövekedéssel járna.

A rezsicsökkentés garantálja a legalacsonyabb energiaárakat
A magyar rezsicsökkentés 25 százalékkal mérsékelte a lakossági villamos energia árát, egyre több tagállam választ hasonló megoldást a drágulás ellen
Fotó: MH/Purger Tamás

Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia és a földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben – emlékeztetett közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

A lakossági fogyasztók villamosenergia-átlagára szeptem­berben 10,65 eurócent/kWh volt, amely a vizsgált fővárosok listájában, az uniós országok közül az első helyre rangsorolja a ma-gyar fővárost. Összehasonlításképpen ugyanebben a hónapban Bukarestben 18,40, Prágában 25,10 euró­centet kellett fizetni egy kWh villamos energiáért, míg a legdrágábban Koppenhágában lehetett villamos energiához jutni, ahol 34,58 eurócent volt egy kWh.

Szeptemberben a földgáz lakossági átlagára 2,88 eurócent volt kilowattóránként Budapesten, amely a felmérésben szereplő uniós fővárosok között szintén a legolcsóbb. Ehhez képest Bukarestben csaknem háromszorosát (6,11 eurócent/kWh)  kellett fizetni a gázért, Bécsben pedig 8,84 eurócent volt a földgáz átlagára.

Megírtuk, 2013 óta a kormány rezsicsökkentési intézkedései átlagosan huszonöt százalékkal csökkentették a földgáz, áram és távhő árát, ez az elmúlt nyolc évben mintegy 2162 milliárd forint megtakarítást eredményezett a családoknak, a megtakarított összeg pedig hónapról hónapra növekszik. Eközben látványosan, többéves csúcsra emelkedett a nemzetközi piacon a földgáz és a villamos energia ára.

A magyar háztartások a kormányzati intézkedéseknek köszönhe­tően alacsony fix árat, a jelenlegi piaci ár töredékét fizetik csak meg: a villamos energia tekintetében a nemzetközi áramár negyven százalékát, a földgáz esetében harminc százalékát. A földgáz kedvező tarifáit és vele együtt az ellátásbiztonságot, a tározók töltöttségét a hosszú távú gázvásárlási szerződés garantálja, a paksi bővítés – a naperőművek kapacitásnövelésével párhuzamosan – a hazai áramtermelést biztosítja hosszú távon és alacsony áron.

A baloldal a bevezetése óta támadja ezeket az intézkedéseket. Gyurcsány Ferenc 2014-ben az Origónak adott interjúban hülyeségnek nevezte a rezsicsökkentést, utána a 24.hu-nak nyilatkozva úgy gúnyolódott, hogy „még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni”.

A valóság ezzel szemben, hogy Európában az energiaárak drágulása már fél éve tart, az Európai Bizottság javaslata pedig kiterjesztené a lakosságra a kvótakereskedelmi rendszert. Gázfűtés esetén bizonyos energiamennyiség felett pluszadót fizettetnének, ugyanúgy ahogyan a benzin- és a dízelüzemű járművek használata után – mindezt a lakossággal, nem pedig a multina­cionális cégekkel. Megírtuk, ennek hátterében az áll, hogy Brüsszel a klímaadóból tagállamoktól független bevételhez jutna. És amíg nyugat-európai szemmel nézve elfogadhatónak tűnik a háztartások havonkénti 4–12 ezer forintos tehernövekedése, itt, a közép-európai régióban elfogadhatatlan, ami egyben a visegrádi országok közös álláspontja is.

Megírtuk, a magyar példa nyomán egyre több tagállam nyúl a rezsicsökkentés eszközéhez. Ez ugyanis az egyetlen hatékony eszköz az árak féken tartására.

Megalakult a Magyar Hidrogénszövetség

A hidrogén felhasználása számos területen elképzelhető Magyarországon – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tegnap a Magyar Hidrogénszövetség megalakulása alkalmából tartott rendezvényen. Hangsúlyozta: a Magyar Hidrogénszövetség létrehozása egybevág a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célokkal, illetve a gazdaság egyidejű fellendítésével.

Ebben a folyamatban fontos szerep hárul egy széles körű ipari és szakmai támogatással és részvétellel bíró szakmai szövetségre, amely számos formában járulhat hozzá a hidrogénstratégia megvalósításához – fűzte hozzá a miniszter. Az európai klímasemlegességi célok teljesítéséhez a kormány nagy hangsúlyt fektetne az atomenergiára és a napenergiára – tette hozzá. Az utóbbi kapcsán a miniszter nagyon fontosnak nevezte, az így kinyert elektromos energia tárolásának lehetőségét.

Ebben lehet jelentős szerepe a hidrogénnek, ugyanis az áramtöbbletből hidrogént állítanának elő, amelyet eltárolnának. A hidrogén kiválthatja a szenet az olyan technológiáknál, mint az acél-, a műtrágya- vagy a cementgyártás. Palkovics László közölte: a hidrogént felhasználhatják a közlekedésben, kiváltva a hagyományos üzemanyagokat. Elmondta: már vizsgálják a magyarországi gáztározókat és gázvezetékeket, alkalmasak-e arra, hogy tiszta vagy vegyített hidrogént helyezzenek el, illetve szállítsanak bennük.
(MT)

Kapcsolódó írásaink