Klímapolitikai változás kell

Az elmúlt tíz évben az Európai Bizottság által kiadott dokumentumok a hagyományos energiatermelési módok szisztematikus leépítése, valamint a lakossági energiaárak szabályozatlansága felé terelte a tagállamokat – állapította meg honlapján közölt elemzésében a Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Az intézkedések célja, hogy rákényszerítsék az ellátási lánc szereplőit a megújuló alapú termelésre való minél gyorsabb átállásra. A szabályozatlan árak pedig – Brüsszel várakozásai szerint – az árjelzéseken keresztül rugalmasabbá teszik a rövid távú energiakeresletet, ami segíti az időjárásfüggő technológiák alkalmazását, és a háztartásokat energiaigényeik csökkentésére kényszerítik.

Az elemzésből kiderül, az unió importkitettsége jelentősen megnövekedett, és teljesen kiszolgáltatottá vált a világpiaci folyamatoknak.

A hagyományos ellátási kapacitások kivezetésének és a hatósági kontroll leépítésének együttes következménye a kutatás szerint, hogy az államok mozgástere a magas árkörnyezet és a potenciális piaci sokkok enyhítésében egyre kisebb, és ezt az emberek az emelkedő energiaárakon keresztül a saját bőrükön is tapasztalják. A baloldal hozzáállása a kezdetektől ismert. Szél Bernadett, akkor még LMP-s képviselő 2014-es parlamenti felszólalásában úgy fogalmazott: „Ezt a szemfényvesztést és bűvészkedést, amit a rezsivel tesznek, sokáig nem fogják tudni fenntartani (…) A piaci áraktól nem lehet elszakadni.”

Ehhez képest napjainkban számos tagállam, a magyar példa alapján, hasonló rezsimérséklő intézkedéseket vezet be vagy készül bevezetni az árak féken tartására. Másik emlékezetes pillanat szintén 2014-ből, amikor Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke pártja színeiben, annak közös álláspontjaként az ármérséklést úgy értékelte: „Az egy hülyeség.” Később a 24.hu-nak azt mondta: „Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon.”

A számok Gyurcsányra rácáfolnak, a bruttó hazai össztermék a nyers adatok szerint a második negyedévben 17,9 százalékkal nőtt.