Gazdaság

A magyarok fizették a legalacsonyabb rezsiárakat Európában

Horváth Péter János a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában számolt be a hivatal 2020. évi tevékenységéről. A MEKH elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai energiapolitikának köszönhetően a magyar fogyasztók 2020-ban is Európa legalacsonyabb rezsiáraival számolhattak.

A magyarok fizették a legalacsonyabb rezsiárakat Európában
Európában Magyarországon a legalacsonyabbak a rezsiárak
Fotó: Pénzcentrum

A MEKH elnöke a jogszabályi rendelkezések szerint évente köteles beszámolni az Országgyűlésnek a hivatal munkájáról. Horváth Péter Jánost az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága hallgatta meg, ahol a hivatal elnöke a MEKH 2020. évi tevékenységéről adott átfogó képet.

Horváth Péter János kiemelte, hogy 2020. július 13-a óta látja el a MEKH elnöki tisztségét. Mint mondta, ez idő alatt megtörtént a szervezet modernizációja, melynek célja, hogy a MEKH szabályozói tevékenysége megfeleljen az energetikai és közműszektor dinamikus változásaiból adódó kihívásoknak.

A MEKH elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a hivatal nemzetközi árösszehasonlító-vizsgálatai szerint európai összevetésben 2020-ban is a magyar fogyasztók fizették a legalacsonyabb rezsiárakat. Míg a villamos energia lakossági átlagára 2020 folyamán mindvégig a második legolcsóbb volt Magyarországon, addig a földgázéért a magyar háztartások fizettek a legkevesebbet az évben.

Enyhén csökkent a lakossági gázár, az áram viszont drágult az EU-ban az első fél évben

Enyhén csökkent a lakossági gázár, az elektromos energia viszont kissé drágult az Európai Unió (EU) tagállamaiban az idei első fél évben az egy évvel korábbihoz képest.

Euróban kifejezve Magyarországon volt a legolcsóbb az áram - közölte az EU statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán.

Uniós átlagban január-júniusban 21,9 eurót kellett fizetni az áramért 100 kilowattóránként, 60 eurócenttel többet mint egy évvel korábban. A földgáz 100 kilowattóránként 6,4 euróba került uniós átlagban, 10 eurócenttel többe, mint 2020 első fél évében.

A háztartások a 2008-as árakhoz képest közel 37 százalékkal fizettek többet az áramért, a gáz pedig nagyjából 10 százalékkal került többe az idei első fél évben.

A lakosságnak kiszámlázott díjak több mint egyharmadát tették ki az adók és illetékek: ezek aránya az áram esetében a fizetendő összeg 39 százalékára, a földgáz esetében pedig 36 százalékára rúgott.

Az áram és a gáz nagykereskedelmi árai az utóbbi hónapokban meredeken emelkedtek. Hogy ez mennyire tükröződik a háztartások rezsiszámláiban, az majd csak az Eurostat jövő áprilisban esedékes adatsoraiból derül ki.

Euróban kifejezve az áram lakossági átlagára Magyarországon volt a legkisebb az idei első fél évben, 100 kilowattóránként 10,0 euróval. Utána Bulgária következik 10,2 euróval, majd Málta 12,8 euróval. A legtöbbet, 31,9 eurót Németországban kellett fizetni, majd Dánia jön a sorban 29,0 euróval, Belgium 27,0 euróval és Írország 25,6 euróval.

A földgáz Litvániában volt a legolcsóbb, 2,8 euróba került 100 kilowattóránként, Lettország a második 3,0 euróval, Magyarország pedig a harmadik 3,1 euróval. A legtöbbet a holland háztartások fizették, 9,6 eurót, majd Dánia és Portugália következik 9,0 euróval, illetve 7,6 euróval.

Az egyes országok nemzeti valutájában számolva az elektromos áram Szlovéniában (15 százalék), Lengyelországban (8 százalék) és Romániában (7 százalék) drágult a legerősebb ütemben. A legnagyobb mértékben, 10 százalékkal Hollandiában esett az áram ára, ami alapvetően adócsökkentésekre vezethető vissza. Cipruson 7 százalékkal, Litvániában pedig 6 százalékkal csökkent az áram ára.

A gázárak szinte minden országban csökkentek, a legnagyobb mértékben, 23 százalékkal Litvániában, 10 százalékkal Szlovákiában és 9 százalékkal Lengyelországban. Dániában viszont 19 százalékkal, Németországban 8 százalékkal, Luxembourgban pedig 6 százalékkal nőttek a lakossági gázárak.

A baloldal azonnal tönkretenné az eredményeket

Alábbi összeállításunkból, melyben a fajsúlyos baloldali politikusok korábbi nyilatkozatait szemléztük kiderül: eszük ágában nincs megvédeni az Orbán-kormány eredményeit. A Gyurcsány-vezette roncskoalíció és annak mai napig aktív tagjai, ha hatalomra jutnak, azonnal brutális rezsiárakkal lehetetlenítenék el a magyar családok életét.

Gyurcsány Ferenc (DK), 2014:

„Origo: A rezsicsökkentésről például mi lesz a közös álláspont?

Gyurcsány: Az egy hülyeség.

Origo: Ön ezt mondja, az MSZP viszont a parlamentben megszavazta.

Gyurcsány: Teljesen mindegy. Április végén adott lesz egy ár, a kérdés az lesz, tovább lehet-e vinni a rezsicsökkentést. Erről kell megállapodnunk majd, ha kormányra kerülve alaposan megvizsgáltuk a helyzetet.” 

Gyurcsány Ferenc (DK), 2014: „Még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon”

Szél Bernadett (LMP), 2014: „ezt a szemfényvesztést és bűvészkedést, amit a rezsivel tesznek, sokáig nem fogják tudni fenntartani, még akkor sem, ha azt gondolják most, hogy önök itt feltalálták a spanyolviaszt. Nem, kérem, a piaci áraktól nem lehet elszakadni.”

Tóth Bertalan (MSZP), 2021:„Az MSZP szerint, ha olcsóbban vásárolják a földgázt, akkor azt olcsóbban is kell adni!”

Molnár Csaba (DK), 2015: „A DK Európai Parlamenti képviselője úgy fogalmazott a kormány rezsicsökkentése hazug, és a lakosságnak csak minimálisan volt érezhető, miközben közműszolgáltatókat tett tönkre és több tízezer ember munkahelyét számolta fel. Ezzel szemben a kőolaj és a földgáz világpiaci árának csökkenése a piaci viszonyok között tenné lehetővé a gáz és távfűtés 20-30 százalékos csökkentését”

Kapcsolódó írásaink